egyperces...

 

 

Bevezetés az erkölcstanba

Diákkoromban Lellén nyaraltam; este kerékpáron hajtottam hazafelé a keskeny parti úton. Egy főhadnagy jött szembe, fehér extrában, részegen.

- Fene egye meg - mondta -, ez már a huszadik biciklista! - És lelökött.

(KarinthyF)

Mit szólsz hozzá?

a nők okozzák a vesztét...

Mit szólsz hozzá?

tudtad…?

Semmelweis nap - A magyar egészségügy napja

A magyar egészségügy napja Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának felfedezője, az "anyák megmentője" születésének emlékére. Buda, 1818.07.01. – Bécs, 1865.08.13. Tabáni kereskedő családból származott – szülőháza ma az ő nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. 1844-ben avatták orvosdoktorrá, pályáját a bécsi szülészeti klinika asszisztenseként kezdte. Elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye. A fertőzést a boncolást végző szülészorvosok maguk viszik át a vizsgálat során a nőbetegekre. Rájött a hatásos védekezésre: erőteljes kézmosást kell végezni klórvizes, azaz klórmeszes oldatban.(NLC)

Mit szólsz hozzá?

agyament - ötlet, energia takarékos öngyújtó...

Mit szólsz hozzá?

településeink…

Iklad 

Iklad község Pest megyében, az Aszódi kistérségben.

Fekvése 

Pest megye északkeleti részén a Gödöllői-dombság területén a Galga-mentén elhelyezkedő mintegy 2100 lelket számláló német nemzetiségű község. A településhez legközelebb lévő város Aszód 3 km, Gödöllő 14 km-re, Budapest 40 km,Hatvan 17 km, Vác 28 km-re fekszik.

Története 

A Galga-mente dús rétjei, vadban gazdag erdei már az ősidőktől fogva kedvező feltételeket nyújtottak az emberi letelepedéshez. Iklad község környékén is legalább hatezer évre vezethető vissza a folyamatos emberi jelenlét. Főleg az újkőkor és a bronzkor gazdag régészeti leletekben, de a szarmaták is több száz éven át folyamatosan lakták ezt a vidéket. A népvándorlás viharainak elültével szórványos avar és szláv telepek voltak itt találhatók, majd 895-ben a honfoglaló magyarok Tarján törzse telepedett le a vidéken.

A falu első okleveles említése 1356-ban történt, de a falu középkori történetéről szinte semmi bővebbet nem tudunk. 1543-ban a község török uralom alá került és hamarosan elnéptelenedett.

Ez után közel kétszáz évig lakatlan puszta volt, majd 1728-ban a birtokos Ráday-család majorságot létesített itt. Mivel a Ráday-birtok munkaerőgondjait a majorsági gazdálkodás sem oldotta meg, Ráday I. Gedeon bécsi ágensei 1752-től evangélikus vallású német parasztokat hívtak a birtokra. A telepesek első, Baden és Württemberg tartományokból jött csoportja 1752 tavaszán érkezett a faluba, ettől az időponttól tekintik a falut újratelepítettnek. A következő év tavaszán a lakosság a Stájerországból, az Enns völgyéből evangélikus hitük miatt elüldözött osztrák parasztokkal egészült ki. Később még Karintiából és Felső-Ausztriából is érkeztek ugyancsak evangélikus vallásuk miatt elüldözött családok. Az otthonteremtés eredményeit az 1769. évi nagy tűzvész majdnem teljesen megsemmisítette. Sokaknak ismét a semmiből kellett újrakezdeniük, de a község a kezdeti nehézségek után fejlődésnek indult. 1788-ban a falu lakói haranglábat építettek, majd 1834-ben felszentelték a kis evangélikus templomot is. A betelepítés második hullámában a Felvidékről szlovák családok érkeztek.

A feudális viszonyokat a tagosítás számolta fel: ezt Ráday IV. Gedeon hajtotta végre 1837–1839 között. A jobbágyi kötelékek végleges eltörlését az 1852-ben kiadott úrbéri pátens biztosította, a békés polgári fejlődés kereteit az 1867. évi kiegyezés teremtette meg. A 19. század utolsó harmadában a község gyors fejlődésnek indult, amit csak gyorsított az 1896-ban megnyitott Aszód–Balassagyarmat–Losonc vasútvonal.

A templom kibővítésére és felújítására 1901-1903 között, az egyházközség önállósulására 1905-1906 között, míg új, korszerű iskola építésére 1909-1911 között került sor. Az I. világháború ezt a békés fejlődést megszakította, sok férfi a csatamezőkön áldozta életét. A Horthy-korszakot egyrészt az erőteljes magyarosítási törekvések, másrészt a német nemzetiségi mozgalom kibontakozása, a Volksbund megjelenése jellemezte. Ugyanakkor megkezdődött a paraszti birtokok gépesítése (az első cséplőgép megjelenése 1922-ben) és a kulturális élet fellendülése, klubok, egyletek alapítása. Másrészről viszont folytatódott a paraszti birtokok elaprózódása, ami hosszú távon aláásta a zárt paraszti társadalom életképességét. A II. világháborúban néhányan szintén a fronton vesztették életüket vagy tűntek el, azonban sokkal nagyobb sokkot jelentett a falu lakóinak 45 német családnevű falubeli lakos kényszermunkára hurcolása a távoli Ukrajnába 1945. január elején.

1948-ban került sor a község elektromos hálózatának kiépítésére. Az 1950-es és 1960-as években gyökeres változások zajlottak le a község életében. 1949-1960 között a parasztságot termelőszövetkezetekbe kényszerítették, majd fokozatosan lezajlott a mezőgazdaság gépesítése. 1951-1953 között épült az Ipari Műszergyár, amely eredetileg hadi célokat (is) szolgált. A fénykorában 4.000 főt foglalkoztató ipari üzem gyökeresen megváltoztatta a lakosság életét. A hagyományos parasztfalu néhány évtized alatt korszerű ipari-mezőgazdasági településsé alakult át. 1956-ban felépült az új iskola, a régi iskola épületében 1958-ban kezdte működését az óvoda, 1960-tól a külön orvosi körzet, majd 1972-ben került átadásra a Művelődési Ház.

1962-ben érkezett Ikladra az első magántulajdonú személygépkocsi, az 1960-as években a régi, hosszú parasztházakat a legtöbben modernebb és kényelmesebb -kockaházakra- cserélték. 1973-1989 között Iklad Aszóddal és Domonnyal együtt az Aszód Nagyközségi Közös Tanácshoz tartozott. Ebben az időszakban további fontos infrastrukturális fejlesztésekre került sor, kiépült a vezetékes víz és a modern közvilágítás, 1975-ben felújították az úthálózatot, 1980-ban épült az új óvodaépület, 1982-1988 között több fázisban kibővítették és korszerűsítették az iskolát (új szárny átadása, tornacsarnok, tornapálya építése).

A rendszerváltás után 1990-ben a községben önálló önkormányzat jött létre, amely alatt tovább folytatódott az előző időszak dinamikus fejlődése. 1994-ben kiépült a gáz-, 1996-ban a telefonhálózat. A mellékutcák fokozatosan aszfaltburkolatot kaptak (az utolsó 2003-ban). Már üzemel a szennyvízcsatorna-hálózat is, amely 1999-2001 között épült ki.

A 2002. évi jubileumi esztendőben, a község fennállásának 250 évfordulóján kerültek átadásra a Ráday-szobor és az új ravatalozó, valamint a kívülről megszépült Művelődési Ház felvette a falut újratelepítő Ráday I. Gedeon gróf nevét.

Nevezetességei 

Falumúzeum

Mit szólsz hozzá?

ami összeköt...

Mit szólsz hozzá?

olvasó - sarok...

SZABÓ Magda

RÉGIMÓDI TÖRTÉNET

Szabó Magda évekig tartó munkával készült arra, hogy megírja édesanyja, Jablonczay Lenke élettörténetét.
Egy veszendő korszak veszendő embereire világítanak a személyes indulattól is átizzó dokumentumok. Rekviem és mementó egyszersmind Szabó Magda családregénye. Rekviem a porladó ősökért (legfőképpen az édesanyáért), s mementó a kiegyezéses, millenneumi lázban égő, majd háborúba forduló Ferencz József-i időkre. 

Szabó Magda regénye - érthetően - a női sorsok titkait fürkészi-faggatja a legnagyobb figyelemmel, de mellettük találó és olykor megrendítő portrék egész sorát vázolja fel; egyikük így, másikuk amúgy nyomorodik bele a létbe. 

Indulatos szeretettel követi a szerző a szívének legkedvesebb hősnő életútját a minden vágyat és reményt meglékelő zátonyig. A mű leggazdagabban árnyalt, felejthetetlen főszereplője ő. A jól eltalált jellemrajzok, a szociográfusi valóságlátás, a nosztalgiát keltő hangulatteremtés és az eseménydús cselekmény lebilincselővé teszi Szabó Magda regényét. Hozzzájárul ehhez a meglepően sok információ hordozására képes, lendületes stílus is, amely - egy kezdeti, riasztóan sok nevet felsoroló és bonyolult családi viszonylatokat feltáró fejezet kivételével - az olvasó figyelmét végig ébren tartja.  (Legeza)

Mit szólsz hozzá?

- puskát, háááát -ra...!

Mit szólsz hozzá?

KALENDÁRIUM

2016.július. 01

időjárás ma:

Pénteken is marad az igazi nyári idő, 29-34 fokos csúcshőmérséklettel. Több órára kisüt a nap, de kicsivel több lehet a felhő, mint az előző napokon, és jellemzően az északi és dunántúli tájakon helyenként zápor, zivatar is kialakulhat. Kettősfronti hatás.

Ma Annamária, Tihamér, Áron, Gyula, Előd, Olivér napja van

Boldog névnapot!

Annamária: Az Anna és a Mária összekapcsolása. Az Anna héber eredetű bibliai név, Szűz Mária édesanyjának a neve. Eredeti formája: Hannah. Jelentése: kegyelem, könyörület. A Mária bibliai név. Eredeti héber formája Mirjam volt, ez a görög és latin bibliafordításokban módosult. Jelentése megfejthetetlen. 
Július 1

Tihamér: A szláv Tihomir névből származó régi magyar személynév, jelentése csend, béke. 
December 16, Április 29, Július 1, Április 20, Április 26, November 12

Áron: Bibliai név, talán héber eredetű, a jelentése: ihletett, tisztánlátó, vagy: a bátorság hegye. 
Július 1, Február 2, Április 2

Gyula: Régi magyar személynév. A török eredetű gyula méltóságnévből származik, a kazároknál ez volt a valóságos király címe (a társfejedelem címe: kündü, kende). A honfoglalás korában az ország második legfőbb méltóságát nevezték így. A nevet később azonosították a latin Julius névvel. 
Április 12, Május 27, Június 28, Július 1

Előd: Magyar eredetű név, kutatások szerint, az elő szónak a -d kicsinyítőképzős származéka, e szó jelentése első, elöl levő, illetve első rész, kezdet. Jelentése elsőszülött, ős. 
Június 9, Július 1, Október 22, December 26

Olivér: Latin eredetű név, jelentése olajfaültető. Más feltevés szerint, germán eredetű, jelentése tündér, manó, sereg. 
November 21, Július 11, Július 1, Március 5

 

---------------------------------------------------------

 

Semmelweis nap - A magyar egészségügy napja

198 éve

1818. 07. 01.

 

Meghalt Charles Goodyear, a vulkanizált gumi feltalálója.

156 éve

1860. 07. 01.

 

Köztisztviselők Napja

19 éve

1997. 07. 01.

 

Megszületett II. Lajos Jagelló-házi magyar és cseh király, aki a mohácsi csatából menekülve esett el.

510 éve

1506. 07. 01.

 

Pesten kinevezték az első országos állatorvost.

178 éve

1838. 07. 01.

 

Megszületett Louis Blériot francia mérnök, gépkonstruktőr, a repülés úttörője.

144 éve

1872. 07. 01.

 

Megszületett Kisfaludi Strobl Zsigmond, kétszeres Kossuth-díjas szobrász, a budapesti Szabadság-szobor alkotója.

132 éve

1884. 07. 01.

 

Megszületett Estée Lauder magyar származású, amerikai cégvezető, az Estée Lauder kozmetikumok megalkotója.

106 éve

1910. 07. 01.

 

Budapesten kalauz nélküli autóbuszokat és villamosokat állítottak forgalomba.

47 éve

1969. 07. 01.

 

Meghalt Brauer Marcell Lajos, világhírű magyar építész, a Bauhaus mestere, a csővázas szék megalkotója.

35 éve

1981. 07. 01.

 

Elindult a Danubius Rádió, Magyarország első kereskedelmi rádióadója.

30 éve

1986. 07. 01.

 

Meghalt Walter Matthau Oscar-díjas amerikai színész (Furcsa pár, A szomszéd nője mindig zöldebb).

16 éve

2000. 07. 01.

 

Napoleon Bonaparte elfoglalta Alexandriát Egyiptomban.

216 éve

 

1798. 07. 01.

 

Megszületett George Sand a férfinevet és férfiruhát viselő, lázadó írónő (Consuelo).

212 éve

1804. 07. 01.

 

Megszületett (Bölöni) Mikó Béla, az első magyar nyelven oktató fizika tanár.

173 éve

1843. 07. 01.

 

Megszületett Jendrassik Alfréd építész, aki főleg közegészségügyi építkezésekkel foglalkozott.

150 éve

1866. 07. 01.

 

Meghalt Rudolf Hermann Lotze német filozófus, a fiziológiai pszichológia alapítója.

135 éve

1881. 07. 01.

Mit szólsz hozzá?

apa mindent megold...

Mit szólsz hozzá?