egy jó ötlet, bögre tolvajok ellen...

egészség – perc…

Minek a jele a gyakori ásítás?

Az ásítás nem feltétlenül az unalom vagy a fáradtság jele. Néha az agy hőmérsékletének szabályozása érdekében van rá szükség. Amerikai kutatók felfedezték, hogy az ásítás gyakorisága évszakos változást mutat. Nyáron, amikor a külső hőmérséklet megegyezik az emberi testhőmérséklettel vagy magasabb annál, ritkábban ásítozunk, a meleg levegő belélegzése ugyanis nem hűtené az agyat. Télen ezzel szemben megéri ásítani, az állkapocs megmozgatása fokozza az agy vérellátását, így a hőmérsékletét is könnyebb szabályozni. A mélyen belelélegzett külső levegő hozzájárul a szürkeállomány hűtéséhez.

FERTŐZŐ ÁSÍTÁS – AZ EMPÁTIA JELE? A Connecticut Egyetem kutatói a Child Development szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban arról írnak, hogy a fertőző ásítás az empátia jele lehet, a tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a jelenség hátterében húzódó empátia és mimikri csak lassan fejlődik ki az élet első négy évében. Bővebben a fertőző ásításról>> A vizsgálatokban 80 felnőtt személy vett részt. A kísérletet kora nyáron, 37 oC-os külső hőmérsékleten és télen, 22 oC-os külső hőmérséklet mellett végezték. Az ásítás ragályos A kutatók azt is vizsgálták, hogy a tesztszemélyek milyen gyakran ásítottak, ha ásító emberek fényképét mutatták nekik. Tudjuk, hogy az ásítást „el lehet kapni”, de az évszaktól is függ, hogy milyen mértékben. Télen a résztvevők 45 %-a ásított az ásító kép láttán, nyáron viszont csak a 24%-uk. Az eredményt más tényezők is befolyásolták, így például az, hogy a tesztszemély mennyire volt kipihent a vizsgálatok elvégzésekor.  

 Az agyhűtés-hipotézist a környezet hőmérsékletének és az ásítás gyakoriságának összefüggése támasztja alá. Ennek értelmében az ásítás kontraproduktív, így ha a környezet hőmérséklete azonos a testhőmérséklettel vagy alacsonyabb annál, akkor nem ásítunk. SM és epilepszia A kutatók elsőként bizonyították, hogy az ásítás frekvenciája a különböző évszakokban más és más. Ez a felismerés az olyan betegségek jobb megértését is szolgálja, amelyek hőszabályozási zavarokkal és gyakori ásítással járnak, mint például a szklerózis multiplex és az epilepszia. A feltűnően gyakori ásítás segíthet diagnosztizálni a csökkent termoregulációval járó betegségeket.(WEBBeteg – B. M.; Forrás: NetDoktor.de , Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

tárlat - látogató...

csak egy gondolat…

tudod furcsa szerzet az ember, mert az élete során igyekeznie kell, hogy megszerezze azt amit szeretne, máskülönben kénytelen lesz megszeretni azt amit kap…

együttérzés...

egyperces…

Korhatár…

Nincs kizárva, hogy az átlagosnál sokkal háklisabb vagyok bizonyos ingerek befogadásában. A képekkel kapcsolatban vehető észre, leginkább különcségem. Egy festményt szemlélve, még a művész szignóját is zavarónak érzem, nem illik a kompozícióba. 
Sejtésem szerint, ebben szerepet játszik fiatal éveim fotómániája, a fényképezés hőskorában magam hívtam elő, másoltam, nagyítottam képeimet. A fekete fehér technikán sokkal hamarabb észrevehető a legkisebb hiba is, és igen nehéz kézi munkával (retusálás) lehetett javítani. 
Hol vagyunk, már ettől, dinamikus képstabilizálók, képjavító technikák, fotó programok, már szinte nem is mi fényképezünk, hanem a technika. 
Bocsánat elkalandoztam.
A fenti okból, rendkívül irritált a képernyő jobb alsó sarkában, -az ORTT utasítására bevezetett- korhatárjelző piktogram, nem beszélve arról, hogy értelmetlennek, felesleges információnak is tekintem. Ha a gondos szülő törődik azzal, hogy mit néz a gyermeke a televízió készüléken, akkor a műsorfüzetből jó előre, még a tiltás érzését is elkerülve, közösen eldöntik, hogy mit néznek meg. A film kezdetekor megjelenő tilalom, épp ellenkező hatást vált ki: Itt most valami olyasmi jön, amit nem engednek nézni, és ha nincs ellenőrzés, akkor ugye…
Soha nem hittem, hogy ez a piktogram valaha is vidámságra késztet, de amikor megláttam egy fiatal hölgy autójának hátsó szélvédőjén, szabályosan a jobb alsó sarokban a piros +18 jelet, hangosan felnevettem.

(BJ)

gépesített hadosztály...

tudtad…?

Habitat Világnap

A kifejezés az ENSZ Emberi Települések Bizottságára a Habitatra utal, amelynek elsődleges célkitűzése a települések életkörülményeinek minőségi javítására. A Habitat Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az egységes cselekvésre annak érdekében, hogy a világon minden ember számára biztosítani lehessen a legelemibb emberi jogot, a kellemes otthont és lakáskörülményeket. (ezenanapon.hu)

- és igaza van...

településeink…

Németkér 

Németkér (németül Kier vagy Kremling) község Tolna megye Paksi kistérségében.

Fekvése

Németkér a Mezőföld tájegységnek déli részén található, Tolna megye északi részén. Pakstól mintegy 16 km-re északnyugatra a Paks-Cece összekötő út mentén.

A mezőgazdasági területekre nem jellemző módon Németkér körül több ezer hektár erdő található. Többnyire akácosok, fenyvesek, de még vannak nyomokban ősi tölgyesek is.

Címere

A 20. század elejéről való címert az önkormányzat hagyománytiszteletből változtatlanul vette át, amelyben az 1954-ban vele egyesített Hardra a második csillag utal.

Története

Németkér környékén levő erdőségekben már a kőkorszakban megjelentek - éltek - emberek.

A jelenlegi helység írásos dokumentumokban a következő neveken szerepel:1333-ban Kyry, 1572. Kér, 1789-től Német-Keér majd 1892-től szerepel Németkér néven. Németkér északnyugati szomszédjához, Cecéhez tartozott1954-ig Hard is, amely Németkérrel az 1950-es évekre teljesen összeépült.

A török háborúk utánra teljesen elnéptelenedett településre 1785-től a Habsburgok és a magyar földesurak által is szorgalmazott betelepítések 2. 3. hullámban érkeztek német bevándorlók, zömmel a Hesseni nagyhercegségből (Rheinhessen székhelyének (Mainz) környékéről.) Ezen bevándorlók tekinthetők a mai Németkér őslakosainak.

1946 tavaszán a magukat 1941-ben németnek vallók zömét kitelepítették a nyugati megszállási zónába ( későbbi BRD (NSZK) ) Majd - többek között - a Felvidékről kitelepített magyarok érkeztek Németkérre.

Nevezetességei

Római katolikus templom (1816), Szent Kereszt felmagasztalása titulussal

Staub Ferenc Emlékház

Falumúzeum

Természetvédelmi területei a Látó-hegy (172 m) és a Hardi legelő, amelyek ritka és védett növény- és állatvilággal rendelkeznek.