formátum féle2020.01.01. 12:37, magam2
minden ami érdekes lehet
vásárlás a nagyival - rosszul csinálod...
formátum féle2020.01.01. 12:35, magam2
minden ami érdekes lehet
tudtad…?
Újév napja
A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év. Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, "európai" ünnepekké váltak. Közismert szokás volt, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség. A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés (a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve).
Úgy tartották, hogy amit újév napján cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre. Tilalmak fűződnek ehhez a naphoz, például közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni állatot befogadni. Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben, ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni.
Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra. Pl. a bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük. Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek. Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, elrepítené a szerencsét. Disznóhúst kell enni, mert a disznó előre túrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben. Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Újévkor megrázzák a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek. Újévi első látogatónak férfit vártak, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz. Az időjárásra is jósoltak, többnyire úgy tartják a jó idő jó esztendőt jósol. (ezenanapon.hu)
formátum féle2020.01.01. 12:34, magam2
minden ami érdekes lehet
Szaki bácsi ezt is megoldotta...
formátum féle2020.01.01. 12:32, magam2
minden ami érdekes lehet
településeink…
Kercaszomor
Kercaszomor (szlovénül Krčica-Somorovci) község Vas megyében, az Őriszentpéteri kistérségben. 2008. november 20-tól Communitas Fortissima, a "Legbátrabb falu" címet viseli.
1942-ben jött létre Kerca és Szomoróc községek egyesítésével.
Fekvése
Kercaszomor a magyar-szlovén határon fekszik, Körmendtől 40 km-re, az Őrségben. A falu határában folyik a Kis-Kerka vagy más néven Kerca-patak. Kb. 5 km hosszú, egyutcás falu. Bajánsenye és Magyarszombatfa között.
Kerca és Szomoróc története
Mindkét község a történeti Őrség falvai közé tartozik. Az Őrség a kora Árpád-korban(a 10-11. században) a határőrizet ellátásában látott el fontos szerepet. A térségben a legkorábbi védmű Vasváron a ma is látható, 10 km hosszú úgynevezett „római sánc” volt. Áteresztő pontja a Vaskapu, melytől nyugat felé haladva a Katonák útján, a kalandozások óta használt hadúton juthatunk el az Őrségbe. A legkülső gyepűvonal a Muraszombat (Murska Sobota , Szlovénia) és Regede (Radkersburg, Ausztria) előtti áteresztő pont a Böröce-hegy és a Maláka közötti szűk lapályon határozható meg, amit szintén Vaskapunak neveztek.
A településtől délre található, Pusztatemető nevű helyen, a Szent Vencel templom fontos határpont volt a Kerca-őrök falujának (villa speculatorum Kurchyte) közelében; az Őrség három fő egyházas helyének egyike (Őriszentpéter és Hodos mellett). Kerca falvát egy okirat 1452-ben Kápolnáskerca néven említi.
A Zala, a Kerka és a Kerca patakok menti őrök kiváltságaikat csak részben tudták megőrizni. Falvaikat 1392-ben Zsigmond király a Sárói családnak adományozta, majd 1524-ben a németújvári (Güssing, Ausztria) uradalom részeként a Batthyány családbirtokába került. A 16. században a környéket még elkerülte a török hódítás. A század második felében a teljes lakosság a reformáció svájci irányzatának követője lett. Kerca ekkor is megtartotta központi szerepét. 1600-tól, Kanizsa eleste után közel egy évszázadra az Őrség is a török adófizetőjévé vált. A súlyos adók és a gyakori, fogolyszedéssel is járó török portyázások tovább nehezítették a katonáskodó és földművelő lakosság sorsát. (Az őrségi talaj legfeljebb a belévetett mag 2-3 szorosát adta.) A felszabadító harcok újabb demográfiai katasztrófát hoztak, amit súlyosbított a rekatolizált Batthyányiak és a Habsburgok erőszakos protestánsüldözése. Ebből az időszakból (1705) származik az Őrség egyik korai nyelvemléke. Sanyaházi György kercai református prédikátor kéziratban megmaradt prédikációja így kezdődik: „Elpusztultak az Istennek templomi, úgy annyira, hogy rókák és vadak lakják azokat ..."
1732-ben az Őrség protestáns templomait erőszakkal elfoglalták és átadták a katolikusoknak. A következő fél évszázad az ún. árvaság kora: a templom kulcsa átadva a hívek nélküli plébánosnak, a hitükhöz és maradék szabadságukhoz ragaszkodó nyakas kálvinisták pedig Kustánszegre járhattak istentiszteletre, egészenII. József türelmi rendeletéig. A 19. század a viszonylagos béke és gyarapodás időszaka volt, leszámítva a földínségből fakadó egykézés átkos hatásait.
Az 1848-as szabadságharcból a lakosság ugyanúgy kivette a részét, mint annak idején a Rákóczi-felkelésből is. A kiváltságokért vívott küzdelem ekkor okafogyottá vált.
Az első világháborúban a két községből 108-an vettek részt, közülük 25-en haltak hősi halált.
A szomoróci felkelés
Szomorócra 1919. augusztus 12-én, az antant által meghatározott demarkációs vonalat is megsértve megszállták a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság csapatai (ez a kisantant csapataitól nem számított egyedi esetnek). A falu lakossága ebben az időben színmagyar (és egységesen református vallású) volt.
1920. augusztus 1-jén a helyi lakosság fegyverrel szállt szembe a betolakodókkal. Az akció 23 órakor indult a Kerca községben állomásozó határőr kirendeltség vezetője,Rankay József hadnagy vezetésével; 17 határőr és a hozzájuk csatlakozó kercai és szomoróczi férfi lakosok részvételével. A megszállókat Domonkosfáig (Domanjševci) űzték. A küzdelemhez szükséges fegyvereket Rankay József határőr főhadnagy adta a határőrség készletéből. A Szomoróczról menekülő megszálló katonák eldobálták fegyvereiket, és a szomoróczi felkelők ezeket is összeszedték. A megszállók azonban többszörös túlerőben voltak, ezért a felkelést órákon belül leverték, és Szomorócz ismét idegen uralom alá került. A határőröket és a kercai felkelőket visszaszorították Kercára, ezért a résztvevők közül meghurcoltatásuk irataiból csak a szomorócziak neve ismerjük:
Ábrahám Lajos,
Császár Antal,
Horváth Sándor,
Ingiszi Ferenc,
Kulcsár Antal,
Papp József,
Papp Sándor,
Pongrácz Sándor,
ifj. Pongrácz Antal,
Pongrácz Ferenc,
Pongrácz Dániel.
Egy korabeli jelentés szerint „a beleegyeledett szomoróczi polgári egyéneket rettenetesen elverték és Muraszombatba kísérték. Muraszombatban az utcára néző községi fogdába zárták el őket s minthogy több napon át nem adtak nekik eledelt az éhségtől ordítottak, úgy hogy az ott járó kelő közönség szerzett tudomást a jugoszlávok barbár viselkedéséről. Muraszombati úri asszonyok panaszt emeltek emiatt az ottani rendőrbiztosnál, hogy kulturállamban még a rablógyilkos élelmezéséről is gondoskodnak, ki erre azt választ adta, hogy ezek nem érdemlik meg és úgy is az a céljuk, hogy éhen pusztuljanak. A közönség a szomoróciakat őrző őrséghez fordult, kik emberbaráti érzéstől indíttatva megengedték, hogy titokban élelmezhetik őket”.
A harcokban ugyancsak részt vett határőrök és kercai férfiak neve sajnos nem maradt fenn, vagy eddig nem sikerült felkutatni. Valószínűleg jelentős mértékben a bátor kiállásnak is köszönhetően a határmegállapító bizottság úgy döntött, hogy Szomorócot vissza kell adni Magyarországnak. 1922. február 8-án a megszállók kivonultak, és február 9-én Szomoróc csatlakozott az anyaországhoz.
A falu visszatérésének évfordulóját 1923-tól 1948-ig minden évben megünnepelték a Kerca és Szomoróc határán felállított emlékoszlopnál és a közelében ültetett Tisza István emlékfánál. A megszállók kiűzésére emlékeztet a Szomoróc falurészen álló népi haranglábban elhelyezett harang is, amin a következő felirat olvasható:
„Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte SZOMORÓCZ község lakossága 1922. évében.”
Communitas Fortissima
A kisantant csapatai által megszállt magyar települések közül csak Balassagyarmaton kelt fel ellenük a szomorócihoz hasonló módon a lakosság. Ennek elismeréseképpen Balassagyarmat ezért megkapta a „Civitas Fortissima” (legbátrabb város) címet. Zsiga Tibor történész kezdeményezésére Kercaszomor képviselőtestülete 2002 februárjában rendeletet alkotott arról, hogy a kéri a falunak a „Communitas Fortissima”, a (legbátrabb falu) címet. Kérvényüket a Vas megyei közgyűlés támogatásával terjesztették a Belügyminisztérium elé. Addig is a 2002. augusztus 1-i falunapon felavatták a felkelés Szervátiusz István alkotta emlékművét, a Vas Megyéért Egyesület pedig megítélte a falunak a „Vas Megye Legbátrabb Községe” címet. A magyar országgyűlés 2006-ban még elutasította a választókerület képviselője, V. Németh Zsolt indítványát, de 2008 október 27-én, november 20-i hatályú emléktörvényével odaítélte a községnek a Communitas Fortissima címet.
"... Az Országgyűlés fejet hajt Kercaszomor lakóinak, a falujuk Magyarországhoz tartozása érdekében indított, 1920-as fegyveres felkelésben tanúsított bátor magatartása előtt, azért az alábbi törvényt alkotja:
1.§ Az Országgyűlés Kercaszomor védőinek tántoríthatatlan bátorságát – örök emlékezetül – törvénybe iktatja.
2.§ Az Országgyűlés Kercaszomor községnek a "Legbátrabb falu"" ("Communitas Fortissima") címet adományozza.
3.§ Kercaszomor község címere a "Communitas Fortissima" jelszóval egészül ki. ..."
Nevezetességei
Református harangláb a szomoróci falurészen (1877)
Református templom
Az 1732-ben a katolikusoknak átadott és ezzel hívek nélkül maradt (a régi temetőben álló) régi kercai templom állapota 1788-ra erősen leromlott. A református egyházközség újraszervezése (1782) után a romos templomot a falulakosai a plébános tiltakozása ellenére lebontották tégláit az új, református templom építéséhez (1788–1790) használták fel (Pataky, 1990). Az építők közül csak Nist Pál kőszegi ácsmester neve maradt fenn.
formátum féle2020.01.01. 09:38, magam2
minden ami érdekes lehet
ami - összeköt...
formátum féle2020.01.01. 09:38, magam2
minden ami érdekes lehet
olvasó - sarok...
TRENCSÉNYI-WALDAPFEL Imre
GÖRÖG REGÉK ÉS MONDÁK
A könyv a legjelentősebb görög regéket és mondákat tolmácso
lja az ókori világ kitűnő ismerője feldolgozásában. A színesen megírt, eleven dialógusokkal tarkított történetek a mondavilág széles körét felölelik, az emberi nem eredetéről szóló elképzelésektől egészen a történelmi eseményekre épülő mondákig. A regéket is egységbe foglaló kötet az Istenek születésétől Héró és Leandrosz történetéig sorra felvonultatja
a görög mitológia szereplőit. Prométeusz, Oidipusz király, Alasz és Oresztész története egyetlen elbeszélésfűzért alkot, az istenek és héroszok "rokonsága" és a különféle mondakörök szerint. Legregényesebben az Iliász és Odüsszeia világa elevenedik meg, de színes és olvasmányos a kötet valamennyi - közel félszáz - mondafeldolgozása. A kötetet előszó, mitológiai névmutató és a forrásul használt ókori költőkről és írókról szóló tájékoztató egészíti ki. (Legeza)
formátum féle2020.01.01. 09:36, magam2
minden ami érdekes lehet
aaaaaúúúúú...
formátum féle2020.01.01. 09:28, magam2
minden ami érdekes lehet
KALENDÁRIUM
2020.Január 1.
időjárás ma:
Az új év első napján napos, száraz, csapadékmentes időre, a Dunántúlon és északkeleten főként a nap első felében élénk, néhol erős északnyugati szélre van kilátás. Csak a Dunántúlon és északkeleten növekedhet meg időnként a felhőzet, de csapadék nem várható. Napközben 3-7 fokot mérhetünk. Balaton: 3 °C.
Ma Fruzsina, Álmos, Vazul, Eufrozina, Tóbiás napja van.
Boldog Névnapot!
Fruzsina: A görög Eufrozina név megmagyarosodott formája. Jelentése: vidám.
Január 1
Álmos: Török eredetű régi magyar név, Árpád fejedelem apjának a neve. Jelentése: megvett, megvásárolt; más feltevés szerint: szerző. A magyar álom szóból való származtatása vitatott, a név későbbi használatában azonban szerepet játszhatott a közszó is.
Január 1, Február 20
Vazul: A Bazil név régi magyar Wazul formájának származik. Az írott névformának a helyes kiejtése Vászol, Vászoly lett volna.
Június 14, Május 30, Március 22, Január 11, Január 1
Eufrozina: Görög eredetű mitológiai név, a három Grácia egyikének a neve., jelentése vidám, vidámság.
Január 1, Szeptember 25
Tóbiás: Héber, latin eredetű név, jelentése Jahve jó.
November 2, Szeptember 12, Szeptember 2, Június 13, Január 1
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
Újév napja
320 éve
1700. 01. 01.
A béke világnapja
52 éve
1968. 01. 01.
I. István fejedelmet a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták.
1020 éve
1000. 01. 01.
Megszületett Petőfi Sándor költő.
197 éve
1823. 01. 01.
Windisch-Gratz seregével egészen Buda közeléig tört előre, megkezdődött a főváros kiürítése.
171 éve
1849. 01. 01.
Meghalt Rejtő Jenő író, Fülig Jimmy, Vanek úr megalkotója.
77 éve
1943. 01. 01.
Magyar királlyá koronázták Székesfehérvárott Habsburg Albertet.
582 éve
1438. 01. 01.
Megszületett Firenzében Lorenzo (Il Magnifico) De'Medici költő, filozófus.
571 éve
1449. 01. 01.
Abraham Lincoln elnök aláírta a felszabadítási nyilatkozatot, ami minden rabszolgát szabaddá nyilvánított.
157 éve
1863. 01. 01.
Megnyílt a Bethesda Kórház, ahol homeopátiás módszerrel gyógyítottak.
154 éve
1866. 01. 01.
Nagykónyiban megszületett Tamási Lajos költő (Piros a vér a pesti utcán).
97 éve
1923. 01. 01.
Megkezdte működését a BSZK RT, a BKV elődje. 1968-ban ugyanezen a napon alakult meg a BKV.
97 éve
1923. 01. 01.
A pengő lett a hivatalos fizetőeszköz Magyarországon.
93 éve
1927. 01. 01.
Megalakult a Hunnia Filmgyár Rt.
91 éve
1929. 01. 01.
Államosították, majd felszámolták a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Kálvin téren álló bankját.
72 éve
1948. 01. 01.
Magyarországon népszámlálás kezdődött.
50 éve
1970. 01. 01.
Bevezették Magyarországon a postai irányítószámok rendszerét.
47 éve
1973. 01. 01.
Budapesten elhunyt Tamkó Sirató Károly író, költő, műfordító.
40 éve
1980. 01. 01.
Hazánkban bevezették a munkanélküli segélyt.
31 éve
1989. 01. 01.
A virginiai Arlingtonban 85 éves korában meghalt Grace Murray Hopper, informatikus nő, a "bug" felfedezője.
28 éve
1992. 01. 01.
Forgalomba került az euró érme.
18 éve
2002. 01. 01.
Az első Szentév (jubileumi év) volt az 1300-as, amikor bűnbocsánatot nyertek a zarándokok.
720 éve
1300. 01. 01.
A sárosi kastélyban letartóztatták II. Rákóczi Ferencet, és több társával együtt a bécsújhelyi börtönbe kísérték.
319 éve
1701. 01. 01.
Megszületett Festetics György gróf, a keszthelyi Georgikon alapítója.
265 éve
1755. 01. 01.
Amerikában munkába állt az első, lóvontatású tűzoltókocsi.
167 éve
1853. 01. 01.
Létrejött Ausztrália.
119 éve
1901. 01. 01.
Megszületett Suka Sándor Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész.
99 éve
1921. 01. 01.
Megkezdte tevékenységét Londonban a British Broadcasting Company, ismertebb nevén a BBC.
98 éve
1922. 01. 01.
Megjelent a Magyar Rádió Újság, az első magyar rádiószaklap.
96 éve
1924. 01. 01.
Az Alcatraz-sziget hivatalosan állami börtön lett.
86 éve
1934. 01. 01.
Megszületett Kiss Dénes, József Attila-díjas író, költő, műfordító.
84 éve
1936. 01. 01.
Megszületett Polgár László, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas basszus operaénekes.
73 éve
1947. 01. 01.
Megalapították a Hungarocamiont.
54 éve
1966. 01. 01.
Csehszlovákia szétvált Szlovákiára és Csehországra.
27 éve
1993. 01. 01.
Párizsban megszületett Pierre De Coubertin báró, francia pedagógus, a modern olimpiai játékok kezdeményezője.
157 éve
1863. 01. 01.
Megkezdődött a Panama-csatorna építése.
141 éve
1880. 01. 01.
Megszületett Maurice Béjart francia balett művész, koreográfus.
93 éve
1927. 01. 01.
Bevezették az egységes mértékrendszert (méter, kilogramm, liter) az Osztrák-Magyar Monarchiában.
144 éve
1876. 01. 01.
formátum féle2020.01.01. 09:18, magam2
minden ami érdekes lehet
hmhmhm...
formátum féle2020.01.01. 09:17, magam2
minden ami érdekes lehet
a nap mondása:
jobb is lehetne, meg rosszabb is esetleg, de mégis ilyen…
.
|