egy jó ötlet, bögre tolvajok ellen...

egészség – perc…

Minek a jele a gyakori ásítás?

Az ásítás nem feltétlenül az unalom vagy a fáradtság jele. Néha az agy hőmérsékletének szabályozása érdekében van rá szükség. Amerikai kutatók felfedezték, hogy az ásítás gyakorisága évszakos változást mutat. Nyáron, amikor a külső hőmérséklet megegyezik az emberi testhőmérséklettel vagy magasabb annál, ritkábban ásítozunk, a meleg levegő belélegzése ugyanis nem hűtené az agyat. Télen ezzel szemben megéri ásítani, az állkapocs megmozgatása fokozza az agy vérellátását, így a hőmérsékletét is könnyebb szabályozni. A mélyen belelélegzett külső levegő hozzájárul a szürkeállomány hűtéséhez.

FERTŐZŐ ÁSÍTÁS – AZ EMPÁTIA JELE? A Connecticut Egyetem kutatói a Child Development szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban arról írnak, hogy a fertőző ásítás az empátia jele lehet, a tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a jelenség hátterében húzódó empátia és mimikri csak lassan fejlődik ki az élet első négy évében. Bővebben a fertőző ásításról>> A vizsgálatokban 80 felnőtt személy vett részt. A kísérletet kora nyáron, 37 oC-os külső hőmérsékleten és télen, 22 oC-os külső hőmérséklet mellett végezték. Az ásítás ragályos A kutatók azt is vizsgálták, hogy a tesztszemélyek milyen gyakran ásítottak, ha ásító emberek fényképét mutatták nekik. Tudjuk, hogy az ásítást „el lehet kapni”, de az évszaktól is függ, hogy milyen mértékben. Télen a résztvevők 45 %-a ásított az ásító kép láttán, nyáron viszont csak a 24%-uk. Az eredményt más tényezők is befolyásolták, így például az, hogy a tesztszemély mennyire volt kipihent a vizsgálatok elvégzésekor.  

 Az agyhűtés-hipotézist a környezet hőmérsékletének és az ásítás gyakoriságának összefüggése támasztja alá. Ennek értelmében az ásítás kontraproduktív, így ha a környezet hőmérséklete azonos a testhőmérséklettel vagy alacsonyabb annál, akkor nem ásítunk. SM és epilepszia A kutatók elsőként bizonyították, hogy az ásítás frekvenciája a különböző évszakokban más és más. Ez a felismerés az olyan betegségek jobb megértését is szolgálja, amelyek hőszabályozási zavarokkal és gyakori ásítással járnak, mint például a szklerózis multiplex és az epilepszia. A feltűnően gyakori ásítás segíthet diagnosztizálni a csökkent termoregulációval járó betegségeket.(WEBBeteg – B. M.; Forrás: NetDoktor.de , Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

tárlat - látogató...

BÁNKI H. MARGÓ FESTMÉNYEI  (1942 - )

csak egy gondolat…

tudod furcsa szerzet az ember, mert  némelyek mindenből pletykát csinálnak, mások mindenből ügyet… mindig fontoskodnak, mindent komolyan vesznek és veszekedéssé vagy titokká változtatnak… kellemetlen dolgokat lehetőleg ritkán vegyünk észre, különben állandó bonyodalmak állnak elő… nincs fonákabb valami, mint ha az ember szívére veszi azt, amit félvállról kellene vennie… sok dolog, ami valami volt, semmivé lesz, ha nem törődünk vele; sok pedig, ami semmi volt, attól kap jelentőséget, hogy ügyet csinálunk belőle… eleinte mindennel könnyen végezhetünk, később már nem, mert  sok betegséget maga az orvosság idéz elő... 

neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeem...

egyperces…

Korhatár…

Nincs kizárva, hogy az átlagosnál sokkal háklisabb vagyok bizonyos ingerek befogadásában. A képekkel kapcsolatban vehető észre, leginkább különcségem. Egy festményt szemlélve, még a művész szignóját is zavarónak érzem, nem illik a kompozícióba. 
Sejtésem szerint, ebben szerepet játszik fiatal éveim fotómániája, a fényképezés hőskorában magam hívtam elő, másoltam, nagyítottam képeimet. A fekete fehér technikán sokkal hamarabb észrevehető a legkisebb hiba is, és igen nehéz kézi munkával (retusálás) lehetett javítani. 
Hol vagyunk, már ettől, dinamikus képstabilizálók, képjavító technikák, fotó programok, már szinte nem is mi fényképezünk, hanem a technika. 
Bocsánat elkalandoztam.
A fenti okból, rendkívül irritált a képernyő jobb alsó sarkában, -az ORTT utasítására bevezetett- korhatárjelző piktogram, nem beszélve arról, hogy értelmetlennek, felesleges információnak is tekintem. Ha a gondos szülő törődik azzal, hogy mit néz a gyermeke a televízió készüléken, akkor a műsorfüzetből jó előre, még a tiltás érzését is elkerülve, közösen eldöntik, hogy mit néznek meg. A film kezdetekor megjelenő tilalom, épp ellenkező hatást vált ki: Itt most valami olyasmi jön, amit nem engednek nézni, és ha nincs ellenőrzés, akkor ugye…
Soha nem hittem, hogy ez a piktogram valaha is vidámságra késztet, de amikor megláttam egy fiatal hölgy autójának hátsó szélvédőjén, szabályosan a jobb alsó sarokban a piros +18 jelet, hangosan felnevettem.

(BJ)

 élénken él benne a magyar szellemiség...

A zene világnapja 

A zenét a világban mindenütt október 1-én ünnepeljük 1975 óta Yehudi Menuhin és az UNESCO zenei tanácsának felhívására.
Mindennek van már világnapja: dohányzásmentesség, nem vásárlás, víz, így hát a zenének is, nem kevésbé megérdemelten, nagy szerepet tölt be az emberek életében.
A zene előhívja a régi meghitt hangulatokat, felébreszti a bennünk szunnyadó érzelmeket akkor is, ha fáradtak, fásultak vagyunk.
Az, hogy mit jelent saját életünkben a zenehallgatás, mindenki tudja, van, akinek szép emlékeket idéz, van, akinek kapu egy másik, sokkal szebb világba.


Közelebb visz saját lényegünkhöz, segít a pillanat csodáját meglelni zajos életünkben.


Figyelni a szólamok egymásba fonódását, hogy milyen érzelmeket vált ki belőlünk egy-egy dallam, a feszültség levezetésének egy formája lehet, melyben megnyugszunk,


ellazulunk, feloldódunk.


A zeneszerzők kapcsolatba lépnek egy más világgal, mely alkotás közben talál Rájuk.
Hallgassunk meg akár egy Bach, vagy Vivaldi művet...


És rálelünk a szférák zenéjére.


Megpróbálják lehozni Nekünk a mennyország egy darabját. Persze nem ugyanolyan, de sejteti azt, útmutató táblaként.


Az ország, hol nincs megosztás, félelem, hol csak nyugalom van, és szeretet.



A zene 27 éve érdemelte ki, hogy az egész világon, október 1-én koncertekkel és rendezvényekkel ünnepeljük. Szerte az országban, és Budapesten is számos hangversenyt tartanak ebből az alkalomból.

Ünnepeljük hát a Zenét! 

(világháló)

és itt láthatjuk a kis rendőrautót, ahogyan először vadászik az anyja nélkül ...

településeink…

Kamond

Kamond község Veszprém megyében, az Devecseri kistérségben található.

Fekvése 

Kamond Veszprém megye nyugati peremén, a Marcal folyó árterének szegélyére települt, abból néhány méternyire kiemelkedő település.

Története 

A régészek számos őskori edénytöredéket, római kori kőépítkezés maradványokat és Árpád-kori temetkezési helyet tártak fel. A régen mocsárral körülvett Nagyváralján (Várhely-dombon) földvár állt. Kamond szláv eredetű szó, jelentésekő, szirt. A szláv jelentésű szóból következtethető, hogy a falu a honfoglaláskor is állt már és lakott volt. A Dunától délre, a Dunántúl déli részétől a Répce, Marcal, Bakony, Sárvíz és a Duna árterülete által alkotott területen helyezkedett el a szlávok alapította Pribina-hercegség. A szlávok uralmát ezen a területen a magyar honfoglalás semmisítette meg, Kamond is ekkor kerülhetett magyar fennhatóság alá. Oklevélben Kamondot először 1062-ben említik. A tatárjárás1241-42-ben teljesen elpusztította a falut. A újratelepülés lassan zajlott. A XV. században már különálló a két község.

Kiskamond 

Kiskamond a század elején a Pannonhalmi Apátság tulajdonában volt, de a század közepén már Choron Mártoné. 1457-ben Barócs Mihályé, 1465-ben pedig a Dégieké.1488-ban a neve Felsew Kamond. Az adólajstrom szerint Kinizsi Pálnak is volt itt birtoka. 1550-ben a települést I. Ferdinánd a Kamondi-családnak adományozta, kisebb birtokrészekkel azonban a nemesek is rendelkezhettek már. A neve 1603-banKis Kamond. E falu is beleesett Batthyány Ádám dunántúli főkapitány hadiövezetébe, ezért a török elleni harcot vállaló parasztok szabadságot élveztek. 1657-ben és 1660-ban erre a szabadságra hivatkoztak, amikor megtagadták a tized fizetését a győri püspöknek. E „hadirend” közül többen megszerezték eredeti paraszttelkeiket és a nemesség soraiba kerültek. A neve 1715-ben Nemes Kamond, 1788-ban pedig Felső seu Kis Kamond. 1779-től tartozik a Veszprémi püspökségbe (Mária Teréziarendelete). 1785-ben és 1828-ban a nemességé a vezető szerep a társadalmában. Főként föld- és szőlőműveléssel foglalkoztak.

Kamond a napóleoni háborúkban 

1809. június 9-8. az Andrássy-dandár Jánosháza, Karakó, Kamond és Dabróka-puszta térségében utóvéd-harcokat folytat a francia Itáliai Hadsereg V. MacDonald-hadtestének előretolt csapatai ellen. A cél az, hogy az Itáliából harcolva visszavonuló osztrák-magyar csapatok IX. hadtestének három hadosztályát fedezze visszavonulás közben, amíg azok Tüskevárról – Pápán át – Győrig érnek. Június 11-én a francia támadás egészen Borsosgyőrig vetette vissza az Andrássy-dandárt. A lakosság létszáma 1828-ban 296, 1851-ben pedig 350 fő volt.

A kis-kamondiak az 1848–49-es szabadságharcban adományokat gyűjtöttek a szabadságharc részére. Kis-kamondi nemzetőrök harcoltak a Dráva-vonal védelmében. 1910-ben a lakosság fele, 1941-ben pedig 25%-a nincstelen. Az 1945. március 26-i szovjet bevonulás előtt egy 200 holdon felüli birtok volt a községben.

Nagykamond 

Nagykamond neve 1531-ben Alsókamond, 1544-ben pedig Nagy-Kamond volt. 1730-ban gróf Erdődy György és László földesurakkal megkötik szerződésüket a török pusztítás után a nagykamondi pusztára települt úrbéresek. A szerződésből ítélve szervezett telepítésről lehet szó, valószínűleg Nagy-Kamond sokáig lakatlan volt. A falu később is az Erdődy-család birtokában maradt. Az Erdődy-család római katolikus – feltehetőleg sváb – hospesekkel telepítette be, azzal a kikötéssel, hogy a faluba csak római katolikus pap mehet be. Népesedése lassú, a megélhetési források rendkívül szegények. Az iskola rektora 1771-ben Dömötör János volt, akinek egyetlen tanulóját sem tudták összeírni, mert a szülők nem küldték iskolába a gyerekeiket. 1779-től – Kiskamondhoz hasonlóan Mária Terézia rendeletére – tartozik a Veszprémi püspökségbe. 1788-ban Alsó seu Nagykamond néven említik a falut.

Lakossága 1828-ban 320, 1851-ben pedig 345 fő. Mint agrárfalu, a paraszti jobbágyok terheit viselte, tizedet a győri püspöknek szolgáltatott. A Marcal folyóban halásztak, amiért bért fizettek. A község urai – egészen a felszabadulásig – az Erdődyek voltak. A 2663 holdas határ több mint fele, 1521 hold volt az övéké 1935-ben. Az előnytelen birtokmegosztás miatt nagyszámú agrárproletár réteg alakult ki. 1910-ben a mezőgazdaságból élők a lakosság 54,7%-át tették ki. 1927-ben 532 magyar ajkú lakója volt. Ekkor – 50 kisiparos és 21 egyéb foglalkozású kivételével – mindannyian a mezőgazdaságból éltek.

Egyesülés 

1954. november elsején jött létre Kamond. Nagykamond jobbágy-község, Kiskamond nemesi község volt. A vagyoni és vallási különbségek miatt – csak ezek megszűnése – a felszabadulás után egyesülhettek 1969-ben Kamondot 823 lelkes községként tartották számon az ajkai járásban.

A lakosság nagyobb része a termelőszövetkezetben dolgozott, amely az 1959. március elején alakult kiskamondi Kinizsi és a nagykamondi Marcalvölgye termelőszövetkezetek egyesítéséből keletkezett 1962. január 1-jén. A termelőszövetkezet 2056 holdon, 148 taggal gazdálkodott. Egy kavicsbányát is üzemeltettek. A falun kívül mintegy 40 fő dolgozott, főleg Kertán és Ajkán. 1974-ben egyesülés a kertai Jóbarátság Tsz-szel. Dr. Magyar Károly egykori kastélyában szociális otthont létesített az állam 1958. december 1-jén (1980-ban 142 gondozott élt itt). Az otthon kevés állattal, földdel és kertészettel rendelkezett, ma már pszichiátriai otthonként üzemel. 1958-60 között művelődési házat építettek, amelyet Gárdonyi Gézáról neveztek el. Akkor még ez az épület adott helyet a községi tanácsnak, az orvosi rendelőnek és a könyvtárnak. Az áramot 1937-38-ban vezették be. 1978-ban társadalmi munkában sportpályát építettek. A gyermekek a kertai és a bobai általános iskolában tanulnak.

Természetvédelmi terület is található a településen.

Nevezetességei 

Dr. Magyar Károly egykori kastélya

Nagykamondi Római Katolikus templom

Kiskamondi Evangélikus templom (1967)