ötlet - sarok...

Ajtódísz levegőn száradó gyurmából...

1. doboz kartonra sablont rajzolunk

2.sodrófával kinyújtom a gyurmát

3.éles késsel vagy szikével kivágom a sablont a minta alapján

4.elkészítem a három dimenziós elemeket (virágok,levelek)

5. hagyon a gyurmámat 12 órát száradni

6. teljes száradás után univerzális ragsztóval rögzítem a díszeket

7. akrill festékkel kiemelem a mintákat

8. a kész művemet felteszem a bejárati ajtóra:)

9. a maradék gyurmát az eredeti csomagolásban légmentesen lezárom a következő alkalomra! (dévaimarti)

itt a jó idő...

egy mosolyt megér...

 

A ritka könyvek gyűjtője összefut egy férfival, aki elmondja neki, hogy épp most dobott ki egy régi, szakadt Bibliát, ami ősidők óta ott porosodott a háza padlásán.

- Valami Guten ... vagy kicsoda nyomtatta ki.
- Csak nem Guttenberg? - kérdezi a könyvgyűjtő elképedve.
- Hisz akkor maga a legritkább könyvek egyikét dobta a szemétbe! Egy Guttenberg bibliát a minap árvereztek el 8 millió dollárért!
- Na, hát az enyém egy centet sem ért volna - mondja nagy nyugodtan az ember. Valami Luther Márton ugyanis összefirkálta az elejét.

,de ki az az SP...?!

egészség – perc…

Ideje komolyan venni a hőségriadót!

A nagy meleg miatti hőségriadók nem a véletlen művei, vagy a túlzott óvatosság termékei, azilyen idő, a kíméletlen forróság ugyanis életeket is követelhet. Az alábbiakból megtudhatjuk, miért érdemes vigyázni a forróságban.

Hőhullámnak, illetve kánikulának általában azt nevezzük, amikor a 3 vagy több egymást követő napon a hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 32 Celsius fokot. Ezek a kánikulai időszakok sajnos halálosak is lehetnek, hiszen a tartósan magas hőmérsékletet bizonyos esetekben az emberi szervezet már nem tudja megfelelően kezelni – ez főként idősek esetében fordul elő.

Sajnos az emberek alapvetően alábecsülik, mennyire veszedelmes lehet a hőség, pedig a halálos hőhullámok egyáltalán nem számítanak újdonságnak. Amerikai statisztikák azt mutatták, hogy 1936 és 1975 között közel 20 ezer személy életét követelte a nagy meleg.A kánikula okozta halálozás alapvetően ok az ún. hipertermia, vagyis az a jelenség, amikor az emberi test több hőt nyel el, mint amennyit le képes adni. Az emberi test úgy alkalmazkodik a különböző hőmérsékletekhez, hogy megváltoztatja a véráramlás kiterjedését és sebességét, valamint verejtéket bocsát ki magából. A testünk által kibocsátott hő 90%-a a bőrfelszínről párolog el, ugyanakkor az izzadás abban az esetben nem tudja hűteni a testünket, amennyiben a víz nem tűnik el a párolgás révén, a párás hőség pedig ezért kifejezetten veszélyes, hiszen a környezeti pára megakadályozza a verejték elpárolgását – és így a test hőmérsékletének csökkenését is.

Alapvetően az idősek és a nagyon kis gyermekek a legveszélyeztetettebbek, azaz, náluk következik be leggyakrabban a hőség miatti halálozás, nagyobb veszélynek vannak kitéve a túlsúlyosak, a betegségben szenvedők és a szív- és érrendszeri panaszokkal küzdők is.

A legveszélyesebb helyek a hőségben a városias területek, hiszen az ilyen területeken a szennyezett levegő megül ilyenkor. Ennek következtében az asztmás tünetek, illetve más légzőszervi panaszok is előjöhetnek. A városokban alakulnak ki az ún. hőszigetek, amelyek nem jelentenek mást, mint azt, hogy a nappal az aszfalt-, illetve betonburkolatot érő hőt lassabban eresztik ki ezek a felületek, ami magasabb éjszakai hőmérsékleteket eredményez.

Lassan járj, tovább érsz.

Hőségben nem tanácsos megerőltető tevékenységeket végezni, vagy amennyiben feltétlenül szükséges, akkor ajánlott átütemezni azokat más napszakokra, amikor valamivel hűvösebb van már.

Öltözz lengén.

Könnyű anyagú, világos színű ruhákat érdemes ilyenkor hordani, amelyek visszaverik a hőt és a napfényt, így segítenek a test megfelelő hőmérsékletét fenntartani.

Igyunk eleget.

Ilyenkor sok vízet, vagy alkoholt nem tartalmazó italt érdemes fogyasztani. Nagyon fontos, hogy még azelőtt igyunk, hogy megszomjaznánk, testünknek ugyanis szüksége van a vízre a testhőmérséklet csökkentéséhez.

Ne légy sokat a napon.

Ilyenkor leégni is sokkal könnyebb, a leégett bőr pedig jelentősen megnehezíti a hő elpárologtatását.

(Medipress)

nem kell feltétlenűl másoknál jobbnak lenned...!

csak egy gondolat…

tudod furcsa szerzet az ember, mert soha senki nem mondhatja meg, kit szeressen…, mert ez az emberben olyan helyen dől el, ahol már sem az emberek, sem a szokások, az elvárások, a félelmek, az érdekek, de még a lelkiismeret sem szólhat bele semmibe…

mit is mondott...?

egyperces...

Reggeli hangulat

Általában kapkodott reggelente és az utolsó pillanatban szélvészként húzott ki az utcára, de aznap szokatlanul korán indult el otthonról. 
A metrón jólesően kevesen voltak, még nem indult be a reggeli csúcs. Hirtelen ötlettől vezérelve kipattant a kocsiból a Deákon, hogy a maradék utat az irodáig gyalog tegye meg. Az a szokatlanul hideg májusi hét volt, amikor napokig megállás nélkül esett és a szél viharos erővel tombolt. Ahogy kilépett a metróból az utcára, arcába csapott a jeges szél, egy ideig viaskodott az ernyőjével, de aztán feladta. A szemetesekben már több összezúzott esernyő figyelt elárvultan. Az otthoni bejárati ajtótól EZ Basic-et hallgatott, az első és az új, második album számai valahogy összekeveredtek az MP3-on.
A nagyvárosi reggelekről mindig a Körúti hajnal első pár sora ugrott be neki: „Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még üveges szemmel aludtak a boltok…” és mindig megállapította, hogy tényleg ilyenek és hogy hiába, Tóth Árpád egy zseni.

Lassan kikandáltak a háztetők közül a Bazilika tornyai. A fák lombját cibálta a szél, a kávéházak székei feldöntve hevertek, az emberek pedig földre szegezett tekintettel, felhajtott gallérral, kapucnik alá bújva bosszankodva siettek át a Bazilika előtti tágas téren.
Pont akkor szólalt meg a Nice 1, ettől a számtól, szinte mióta először meghallotta, úgy érezte, kinőnek a szárnyai és még repülni is tud. Beállt a térkövekből kirakott virágmotívum közepére, vele szemben épp Jézus, amint két karját védőn kiterjeszti a világ fölé. A refrénnél már pörgött körbe-körbe, becsukta majd kinyitotta a szemét és forgott a világ tornyostul, kőangyalostul, elsuhant előtte az öles betűkkel kőbe vésett igazság: Ego sum via, veritas et vita és elöntötte valami melegséges, hétköznapi boldogság. 
A törékeny pillanat varázsa már foszladozott, mert betört a kérdés: Vajon hülyének néznek a járókelők? és bosszankodott, mert érezte visszaszivárogni a kontrollt és mert el kellett engednie útjára a pillanat kegyelmét. 
Aztán egy könnyű sóhaj után, elindult az iroda felé, hogy nekivágjon a napnak.
„S már nem látták, a Nap még mint dobott arany csókot…”….ez a reggel nem így fejeződött be, mert aznap egy percre sem dugta elő az orrát az ólmos, szürke felhők közül. (Gyöngyharmat)

hogyan kell savanyú képet vágni...?