településeink…

Káptalantóti

Káptalantóti község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.

Fekvése 

Káptalantóti a Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A kis falut Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegybazalt tanúhegyek ölelik át.

Története 

Nevéből a Káptalan előtag azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor a győri káptalannak voltak birtokai. A Tóti név eredete valószínűleg nem a szlovák nemzetnévből származik, hanem a délszláv (szlovén-horvát) népcsoporthoz tartozó tót népnévből képződött. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, azaz Nemestóti beolvadt Káptalantótiba.

1256-ban még Tothy néven említették egy okiratban. Templomának első említése1272-ből való, de a középkori épület elpusztult, és nem is épült fel újra.

A 13. században épült román stílusú templomának romjai ma is láthatóak (Sabar-hegyi templomrom).

A falu lakossága a szőlőművelésből élt. A gazdák a Bodóki-hegyen állították fel a bor védőszentje, Szent Orbán szobrát.

Káptalantótit többször felégette a török, lakói a harcok és az adók elől elmenekültek, majd később visszatértek és a község újratelepült.

A ma is álló római katolikus temploma 1765-1773 között épült barokk stílusban, oltárképe 1828-ban készült, amelyen Szent Márton püspököt láthatjuk.

A településnek jelenleg kb. 500 lakosa van, ennek nagy része idős ember. 

Nevezetességei 

Itt született 1799-ben Csutor János kanonok.

Sabar-hegyi templomrom

A településen áthalad az Országos Kéktúra.

A Főtéren található Enéh,a magyar ősanya szobra, aki Hunor és Magor anyja volt.Németh Dezső költő faragta egy 200 éves kőrtefarönkből, közel 3 méter magas.

Az Önkormányzat épületében 2011-ben nyílt meg a TÓTI GALÉRIA állandó kiállítása.