2019.11.30. 18:54, magam2
egészség – perc…
A SAJTOK JÓTÉKONY HATÁSAI
Manapság rengeteg sajtfélével találkozhatunk az élelmiszerboltok polcain. A választék rendkívül széles, így bárki megtalálhatja a kedvére valót a legegyszerűbbektől kezdve egészen az ínyenc fajtákig.
Most eláruljuk, hogy miért is érdemes rendszeresen fogyasztani ezt a sokoldalú felhasználási lehetőséggel bíró tejterméket.
A sajt az egyik legfontosabb táplálékunk. Jelentős mértékben tartalmaz életfontosságú anyagokat, mint a fehérjék, zsírok, vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok. Élettani értéke elsősorban fehérjetartalmának köszönhető. Tartalmazza az összes fontos aminosavat, kiemelkedő a tejfehérje-tartalma is. Ez az anyag könnyű emészthetősége révén különösen szükséges az olyan tevékenységekhez, amelyek elvégzése szellemi erőfeszítéssel jár, mivel a sajtban található aminosavak a központi idegrendszer kielégítő működésében töltenek be fontos szerepet. 10 dkg sajttal egy felnőtt ember napi fehérjeszükségletének 35-45%-a fedezhető.
A sajt tápértékét vitamintartalma is nagymértékben befolyásolja. Némely fajta az 50%-os zsírtartalmat is elérheti. Azonban mielőtt megrettennénk e magas érték láttán, gondoljunk arra, hogy ez az élelmiszer remek forrása az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen telítetlen zsírsavaknak. 10 dkg sajt elfogyasztása a napi zsírszükséglet 15-20%-át fedezi. Ez azért különösen fontos, mert a zsírok kétszer annyi energiát szolgáltatnak szervezetünk számára, mint a fehérjék.
A sajt szénhidráttartalma viszonylag alacsony. Ennek oka, hogy a bennük található kis mennyiségű tejcukor tejsavvá bomlik.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ez a tejtermék kiváló alapja a különböző ásványi anyagoknak. Bizonyára tudjuk, hogy sajt a legnagyobb mennyiségben kalciumot tartalmaz, ami elengedhetetlen a csontok megfelelő felépítéséhez és a D-vitamin szervezetbe való beépüléséhez. 10 dkg sajttal akár a napi kalciumszükséglet 100%-a is fedezhető. Ásványi anyagai közül jelentős mértékben tartalmaz még foszfort, nátriumot, káliumot és magnéziumot, amik többek között a D-vitamin felszívódásáért, az idegrendszer megfelelő működéséért, a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartásáért, valamint az izomzat egészséges működéséért felelősek. A nyomelemek közül vas és cink található benne a legjelentősebb mértékben.
Vitamintartalmát illetően A-vitamin és a B-vitamin csoport tagjai fordulnak elő benne a legnagyobb arányban.
A legújabb kutatások szerint a sajt hatékony védelmet nyújt a fogszuvasodással szemben. Ugyanis fogyasztása a fogzománcot fehérjével és zsiradékkal vonja be, ami akadályt jelent a szuvasodást okozó baktériumok megtelepedésének. Emellett pedig serkenti a nyálképződést.
Ahogy a cikk elején említettük, igencsak sokféle sajtfajtával tehetjük minél változatosabbá mindennapi étkezéseinket. Ezek a sajtfélék több csoportra oszthatóak.
A kemény sajtok táborába tartozik a cheddar és a parmezán. Félkemény sajtféle az edámi, a gouda, az óvári, a parenyica és a trappista. Nem utolsósorban pedig a lágy sajtok csoportját erősíti a camembert és a pálpusztai.
A sajt nagyon könnyen beépíthető az étrendünkbe, hiszen fogyaszthatjuk reggel, délben, este, önmagában, dióval vagy almával. De felhasználhatjuk rántott formában is és ugyanígy megállja a helyét hústöltelékként is. Sőt, az igazán ínyencek sajttortát is készíthetnek belőle. Egyszóval, fogyasszuk bátran és rendszeresen ezt az igazán ízletes és egészséges élelmiszert.
(Izsák A)