településeink…

Mikepércs 

Mikepércs község Hajdú-Bihar megyében, a Debreceni kistérségben található település. Elsődleges értéke a falusias környezete.

Fekvése

Mikepércs Debrecen központjától kb. 10 km-re délre a 47-es főút mellett fekvő, nagy múltú település. A falu egyedülálló természeti szépségekben és megőrzött hagyományokban, értékekben gazdag település az Alföld és az Erdős puszták határán. Mikepércset ezért is nevezik Erdőspuszta kapujának. A község természeti környezete a tipikus alföldi tájból vezet át a változatos domborzatú, vadászható fajokban gazdag „erdős-pusztákra”.

Vonattal elérhető a MÁV 106-os és 107-es számú, Debrecen–Nagykereki, ill. aDebrecen–Létavértes vasútvonalon.

Története

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A 11-12. században Nyírnek nevezett táj, Bihar vármegyéhez tartozó részén alakult ki a Pércs nevű település, melyet a 14. század közepe után kezdték Mikepércsnek nevezni.

Az 1200-as évek előtt a falu egyik részének birtokosa az Ohat nemzetség. A család kihalása után, V. István király 1270-ben a falu másik részének földesurának, Csépának adományozta a területet. A család felvette a Pércsi családnevet, akik között többen viselték a Mike keresztnevet. Egyes vélemények szerint a Váradi Regestrumban 1220-ban szereplő Mika bihari főispánnak neve kapcsolatos a községgel.

1378-ban a szomszéd falu földesurai, a Szepesiek elpusztították a falu nagy részét. A15. században a közel 280 lakosú falu két részét Kispércsnek és Nagypércsnek hívták. Míg a falu egyik részében sokáig a Pércsi család maradt a földesúr, a település többi területének több birtokosa is volt (Bagossyak, Uporiak, Szaporiak, Csekeiek, ruszkai Dobók, Szepesiek).

A török hódoltság Mikepércsnek is mély sebeket okozott. 1598-ban a falu néptelen volt. 1608-ban Báthory Gábor fejedelem hat elhagyott mikepércsi jobbágytelket református magyar hajdútiszteknek adományozott és megnemesítette őket. Ekkor is többször cserélt birtokost a település, míg végül az erdélyi fejedelemhez került. Bethlen Gábor fejedelem további nyolcvan református magyar hajdút telepített le ide. Mikepércs egyike lett az úgynevezett bihari hajdúvárosoknak.

A török elleni felszabadító háború ismét nagy károkat okozott a településen. A településen a 17. század végén tíz magyar családot számoltak össze. A Habsburg Birodalomban a hajdúvárosok kiváltságait nem ismerték el, majd a települést 1702-benEsterházy Pál nádor kapta meg, de Bagossy Lászlónak is maradt benne birtoka. A 18. század elején a település a váradi káptalan birtokába került.

A 18. század közepén a lakosság számát 150-200 főre becsülték. A 19. századközepétől a betelepülők révén az eddigi református vallás mellé egyre több más vallású is került.

A világháborúk miatt, immár sokadjára nagymértékben lecsökkent a település lakossága.

Napjainkban Debrecen közelsége meghatározó. Mikepércs Debrecen agglomerációs vonzáskörzetében található. A településen áthaladó 47-es főút hatalmas forgalmat bonyolít le, könnyen megközelíthetővé teszi a néphagyományokban és egyedülálló kulturális értékekben gazdag települést.

Jelentős kulturális értékkel bír a "Mikepércsi Csárdás", melyet évekig nem táncoltak, de az utóbbi években ismét felelevenítették ezt az értékes népi hagyományt, amely vitathatatlanul "hungarikum".

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Látnivalók

Kályhamúzeum.

Református templom.