jó reggelt...

Változó világodban 
 
 
Gondolsz-e már az őszre
a télre? Ma még
vidáman rúgódzott
a napsugár… Tenyeredben
ujjasan szeldelt levél
sárgul, de szívedben
még hosszan ragyog
és zsong a nyár…

Új hajnalt fogalmaz
az éjszaka, borongó lelkében
feszül a változás -
égig érő
csillagmintás ponyvája alatt
ölelkezik majd
a puha csend és a vágy.

Változó világodban
észrevétlen szórja mimózalevelű
lombját az akác, de Te
úgy élj,
mint akit nem érint az idő -
lelkedben hordozd
az örökzöld Ericát.

(SzI)