Miért vannak több méter mélyen a régészeti leletek?
Az egykori települések, erődítmények vagy szenthelyek leginkább annak „köszönhetik” pusztulásukat, hogy a hely elvesztette gazdasági, kereskedelemi vagy szakrális szempontból való fontosságát és elnéptelenedett. Ugyanakkor gyakran tűzvész, földrengés vagy ellenség pusztítása révén is rommá válhatott, esetleg a kedvezőtlenné váló környezeti viszonyok miatt elvándorolt a lakosság.
A romokat egyrészt az „idő foga” örli, mely jórészt a szél és a csapadék, megfelelő éghajlati adottságú területeken a fagyás-olvadás pusztító munkáját jelenti. Az elpusztult vagy elpusztított települések helyén az utókor gyakran újat létesített, ezek egymásra rakódását a régészek különböző rétegekben tárják fel, bár ezek határvonala nem mindig egyértelmű.
Trója feltárásakor például kilenc réteget különítettek el. A legidősebb település i.e. 3000 körül keletkezhetett. A kutatók szerint a második réteget - amely valószínűleg a homéroszi Trója városa volt - tűzvész nyomai zárják, vagyis valószínű, hogy a települést tűzvész pusztította el; a VI. réteget „képviselő” települést pedig földrengés döntötte romokba. Trója a IV. századig szinte folyamatosan újjáépült – így alakítva ki a kilenc réteget - de Konstantinápoly alapításával elvesztette kereskedelmi jelentőségét és elnéptelenedett. Helyén a 19. századi Trója-kutató, H. Schliemann egy közel 32 méter magas dombot talált, itt kezdte meg az ásatásokat, mint kiderült sikerrel.
Egy-egy elpusztult település, épületegyüttes romjain a szél, a felszínen lefolyó csapadék vagy a folyóvíz hordalékszállító munkája révén évszázadok-évezredek alatt tetemes mennyiségű üledék halmozódhat fel.
A megfelelő klímaviszonyok mellett az üledéken megindulhat a talajképződés, megjelenhetnek a pionír növénytársulások is. Így az utókor számára rejtve maradnak a föld kincsei, nem csoda hát, hogy igen sok régészeti leletre csak véletlenül bukkan(t)ak rá a kutatók. A talajképződési folyamat megszakadhat, ha időközben újabb település létesül a régi helyén.
Az ásatásokon feltárt rétegek talajfosszíliái, állati és ritkább esetben növényi maradványai nemcsak különböző kultúrák, de az adott kor klimatikus viszonyainak nyomait is őrzik.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés