településeink...

Abaújszántó

Abaújszántó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város, a tokaj-hegyaljai borvidék egyik települése. Miskolctól közúton kb. 40 kilométerre fekszik.

Történet

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1950-ig	nagyközség
1950–1971	önálló tanácsú község
1971–1984	önálló tanácsú nagyközség
1985–1990	nagyközségi közös tanács székhelye
1990–2004	nagyközség
2004 óta	város
Hozzá tartozó települések
1943 óta	Cekeháza
Területi beosztása
1921-ig	Abaúj-Torna vármegye, Gönci járás
1921–1945	Abaúj-Torna vármegye, Abaújszántói járás
1945–1950	Abaúj vármegye, Abaújszántói járás
1950–1962	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Abaújszántói járás
1962–1983	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szerencsi járás
1984–1990	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szerencsi városkörnyék
1990 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994–2004	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szerencsi kistérség
2004 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Abaúj–Hegyközi kistérség
Központi szerepköre
1921-ig	Gönci járás székhelye
1921–1962	Abaújszántói járás székhelye
2004 óta	Abaúj–Hegyközi kistérség központja

Abaújszántó az ősidők óta lakott, magyarok pedig a honfoglalás óta lakják. Több mint 600 éven át város volt, 1921-ig a gönci járás székhelye, Kassa után a régió legnépesebb települése. Városi rangját 1902-ben elveszítette, a térségbeli vezető szerepet a közeli Encs vette át. 1921-től 1962-ig az abaújszántói járás székhelye volt. 2004 júniusában újra városi rangot kapott.

Több híres ember neve is megemlíthető Abaújszántóval kapcsolatban; iskolamesterként itt tanított 1567 és 1568 között Ilosvai Selymes Péter, voltak itt birtokai Bakócz Tamásnak, de Károli Gáspár élete is több pontot kapcsolódik a városhoz (a bibliafordításban szántói református lelkészek is segítettek neki). Balassi Bálint 1585 júliusában több napot is itt töltött, innen keltezte barátjához, Sövényházi Móricz Balázshoz írott levelét, amelyben támogatását kérte az ellene felhozott vádak tisztázásához. 1906-ban néhány hónapon át Nagy Lajos töltötte be a község szolgabírói tisztét, erről „A lázadó ember” című önéletrajzában említést tesz.

A görög katolikus templom 19. századi ikonosztáza sértetlenül vészelte át a sok viszontagságos évet. A templom mennyezetét az 1950-es években Sümegi tanár úr festette, ami eltűnt az évek során. A paróchus (lelkész) 1997 óta ifj. Jeviczki Ferenc, aki 2009-ben esperesi rangot kapott. A templom mindig megakadályozta, hogy a Rákóczi utcát elárassza a Szerencs patak.

Népcsoportok

A településen a lakosságnak 97%-át magyar és az 3%-át cigány származású ^[2] emberek alkotják. Ezenkívül 3-an németnek vallották magukat.

Nevezetességei

• Termálvizes fürdőtelep: A medencét termálvizes forrásra építették. A medence vízcseréjét a működő forrás adta.
• Pincesorai a világörökségbe tartoznak. Pincesor több helyen található, az egyik a fürdőtelep fölött.