2017.01.31. 12:26, magam2
településeink…
Gyöngyössolymos
Gyöngyössolymos község Heves megye Gyöngyösi kistérségében.
Fekvése
A Kis-hegy déli lába alatt elterülő község Gyöngyös központjától 4 km-re északra húzódik meg a Nagy-patak völgyében. Gyöngyös és Gyöngyössolymos közötti távolság kevesebb mint 800 méter. Jelenlegi közigazgatási határa egészen Galyatetőig nyúlik fel; lényegében az a Nagy-patak vízgyűjtő-területét foglalja magába. Gyöngyössolymos tájképileg meghatározó eleme a Mátra hegység fő tömegéből előretörő riolit kőzetanyagú Kis-hegy383 m-es tömbje, illetve annak délnyugati letörése, a Csák-kő. Vulkáni tevékenység nyomaira utal számos gejzírkúpnak a környéken visszamaradt roncsa is (például Asztagkő, Bába-kő). A környező Mátra-aljai hátságok kedvező alapkőzete fejlett szőlőkultúra kialakulását biztosította. További megélhetést biztosít két, helyben működő kőbánya is (Alsó-Cserkő-bánya, Lila-bánya).
Az észak-déli irányú fő közlekedési útvonala a 24 136-os közút Gyöngyöshöz kapcsolja, ennek kapcsán kell megemlíteni az erdőgazdaság keskeny nyomtávú vasútját is (Gyöngyös-Lajosháza-Szalajkaház vasútvonal), mely személyszállító funkcióval rendelkezik. A 24-es főúthoz kelet felé saját bekötőúttal kapcsolódik.
Története
Ősi község a Mátra alján, Gyöngyöstől mintegy 4 km-re található. A Kis-hegy napfényes lankái, az északról átölelő hegykoszorú ideális környezetet biztosít az itt élő emberek számára.
A község neve először a 13. században bukkant fel.
1212-ben II. Endre király adománylevelében a Solymosi Szentsír elnevezésű szerzetesrendnek birtokot adományozott.
A község neve többféle névalakban is előfordul a különböző levéltári forrásokban, így találkozhatunk Solomus, Sumus, Solimus névalakokkal. A község a nevét a Solymosy családtól kapta. A Solymosy család után az egri püspökség lett a birtokos, majd a török hódoltság évszázada következett.
Az 1600-as évek második felétől malomkő-bánya üzemelt a faluban. 1799-es uradalmi leltár szerint 8 urasági malom, fűrészmalom, kallómalom, pálinkafőző, 100 kataszteri hold majorsági szántóföld, 8000 kat. hold uradalmi erdő is tartozott egyebek mellett a püspökség gazdaságához.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
Látnivalók
Szent Miklós-templom - A község legfőbb nevezetessége a település központjában álló plébániatemplom. Stílusjegyei alapján a XIV. század-ban épülhetett. A toronyaljban kegyúri címeres sírkőtöredék látható az Aba nembeli Solymosi család címerével, 1411-es évszámmal. Az toronyban ugyancsak a Solymosi család zárókő formájú címere van másodlagosan beépítve. A templom egyhajós, gazdagon díszített barokk belsővel. Középkori részleteket csak a torony mutat, ennek közeli párhuzamai Kisnánán, valamint Gyöngyöspatán figyelhetőek meg. A tornyot a hagyomány szerint a törökök őrhelynek használták. A szentély zárófalán a nagyméretű oltárképen Szent Miklós püspök, a templom védőszentje látható papi kísérettel, gyermekek körében. Búcsúja december 6-án van.
Jánoska (Nepomuki Szent János szobor) - A Gyöngyösre vezető út mellett található, kis kápolnaszerű épületben áll Nepomuki Szent János szobra. A Jánoskát a 18. század végén a falu földesura, az akkori egri püspök gróf Eszterházy Károly emeltette.
Bába-kő - A Mátrába vezető 24-es főútvonal mellett, a gyöngyössolymosi leágazás déli oldalán emelkedik a geológiai értékként nyilvántartott Bábakő, a Mátra utóvulkáni működésének terméke. A Bába-kőhöz népmondák is fűződnek, miszerint a középkorban gonosz boszorkányokat égettek máglyán el.
Lajosháza - Lajosháza a Mátravasút egykori elágazó vasútállomása volt, 1980-ig felszedték a még meglévő vasúti pályát, így a Mátravasút egyik végállomása lett a. Régebben gyerekek táboroztak az aprócska kis völgyben, a visontai erőmű által épített vendégházban. A 2006-2008 évek között Európai Uniós forrásból a teljes erdei kisvasút pálya felújításra került, sőt a több tíz éve felszámolt szalajkaházi vasúti pálya is újraépítésre is került.
Szalajkaház környékén egy vadaspark kialakítása is folyamatban van, ami tovább fokozhatja a turisták érdeklődését Lajosháza iránt.
Pincés malom - A Szent Miklós templom közelében húzódik meg a 18. századi formáját és őrlőberendezését épen megőrző Pincés malom, mely védett műemlék. A Pincés malom középkori alapokra épült XVIII. századi műemlék. A tőle elkülönülő molnárház 1887-ben épült, 1964-től műemlék.
Csepegő-forrás - A Mátravasút egykori Fűtőházánál a Nagy-patak jobb oldalán található Gyöngyössolymos egyik leghűségesebb vízlelő helye, a Csepegő-forrás. Aszályos időkben, amikor az egész faluban elapadtak a kutak, és nem alig volt ivóvíz a Csepegő-forrás akkor sem apadt el.