településeink…

Körösnagyharsány

Körösnagyharsány község Békés megye Sarkadi kistérségében.

Fekvése

Békés megye északkeleti sarkában a magyar-román határ közelében, Nagyváradtól23 km-re helyezkedik el. Újjáépítés alatt van a Körösszeg felé menő közút.

Megközelíthető

Vonattal a MÁV 127-es számú (Körösnagyharsány–Vésztő–Dévaványa–Gyoma)vonalán érhető el. A megállóhely Körösszakál után található.

Közúton ugyancsak onnan közelíthető meg.

Története

A körösnagyharsányi önkormányzat által állított emléktábla  Aranyosgerenden

Nevét a hon foglalás korára vezetik vissza, amikor a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabartörzs, egyik neve Harsány néven maradt fenn.

Körösnagyharsány nevét az 1300-as évek elején a Váradi Regestrum említette először egy oklevélben, amelyben a község egyik lakosát istenítéletre idézték.

1234-ben II. Endre király az Aba nemzetségbeli Demeter mesternek adományozta. A település neve az oklevélben Egyházasharsán néven volt feljegyezve.

1241/1242-ben a tatárjárás idején elpusztult, de később újjáépítették.

Körösharsány hűséges szolgálataiért Bocskai Istvántól hajdúvárosi rangot kapott.

1660-ban a törökök ismét teljesen elpusztították, ezután a Sebes-Körös bal partján építették újjá a jelenlegi települést.

A települést később Nagy- és Kisharsány néven, mint a váradi székeskáptalan birtokát említették, aki még a 19. század első felében is birtokosa volt, majd a 20. századelején Elek Gusztávnénak volt itt nagyobb birtoka.

1910-ben 1411 lakosából 1336 magyar és 73 román volt. Vallási megoszlásuk: 1288 református, 73 görögkeleti ortodox és 19 izraelita.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 7%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

Legismertebb eseménye a minden év augusztusában megrendezett falunap.

Magyarország egyetlen olyan normál nyomközű vasútvonala, amely táblás megállóhellyel (Körösnagyharsány) ér véget, ahol mindössze egy vágány, egy peron és egy ütközőbak van.

A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.