településeink...

Ács

Ács város Komárom-Esztergom megyében, a Komáromi kistérségben. 2008-ban 7232 lakosa volt. 2007. július 1-jén kapott városi rangot.

Fekvése [szerkesztés]

Ács a Kisalföld északkeleti löszös-homokos peremvidékén fekszik, a Concó- és a Székes-patak összefolyásánál fekszik, a Dunától 3 km-re délre, Komáromtól 8 km-re délnyugatra. Északkeletről az Ácsi-erdő övezi, melynek nagyobb része azonban már Komárom területéhez tartozik. Belterületének átlagos tengerszint feletti magassága 122 méter.

Ácsot érinti az 1-es főút Komárom és Győr közötti szakasza. Mellékutak kötik össze Nagyigmánddal (12 km) és Bábolnával (11 km). A településtől délre halad el az M1-es autópálya, melyhez annak 94. kilométerénél csatlakozik az Ács-Bábolna út. Vasútállomás a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Rajka-vonalon.

Ács 103,83 km²-es területével a megye legnagyobb területű települése. Északi határát (mely egyben államhatár is Szlovákiával) a Duna, délkeleti határát egy szakaszon a Komárom-Székesfehérvár vasútvonal alkotja. Nyugati határa egyben a megyehatár is Győr-Moson-Sopron megyével.

Északkeletről Komárom, keletről Csém, délkeletről Nagyigmánd, délről Bábolna és Bana, délnyugatról Bőny, nyugatról Nagyszentjános, északnyugatról Nagykeszi, északról pedig Csallóközaranyos községekkel határos.

2004-ben jelentősebb külterületi lakott részei Jegespuszta (93 fő) és Vaspuszta (43 fő)^[1] voltak.

Története

Területén már a római korban laktak, közelében két római katonai tábor állt: Ad Mures és Ad Statuas. Előbbi a Concó-patak mai torkolatánál állt (a Bumbum-kút néven ismert helyen), utóbbi pedig Vaspuszta közelében a Duna-parton.^[4] Ad Mures egy ősidőktól létező kút mellett alakult ki Traianus császár idején, Brigetio építésével egy időben. A segédcsapat (auxiliaris) tábor keleti falát és a tábort övező árkot az 1989-ben végzett leletmentés hozta felszínre. Az erőd déli oldalán polgári település (vicus) is kialakult. Ad Statuas a Duna magas partján állt palánkerőd volt, mely a Duna áradásai miatt 117 után helyet változtatott. 1817-ben ép boltozatú római pincét találtak itt. A két erőd régészeti feltárása Gabler Dénes nevéhez fűződik.

Nevét az Árpád-korban letelepedett, a király szolgálatában álló ácsokról kapta. A neve az oklevelekben először feltehetően 1138-ban jelent meg Olt néven, de biztos adat csak 1297-ből van Villa Alch néven. Első ismert birtokosa 1346-ban nagymartom Simon fia volt, majd 1434-től Pál és Vilmos fraknói grófok tulajdona lett.

A törökök a falut kétszer is feldúlták: 1540-ben és 1639-ben. Az első támadáskor pusztult el Ácstól nyugatra fekvő két falu, mely a milványi Cseszneky család birtoka volt: Vas és Lovad. Nevüket dűlő- és pusztanevek őrzik. 1590-ben mindössze 4 család élt itt.

A teljes pusztulást követően csak 1628 után kezdett újra benépesülni: először református hitű komáromi magyarok, majd a 18. században németek telepedtek be. A református egyház működés a 17. század óta folyamatos Ácson, már 1643-ban működött népiskolája, az anyakönyveket 1726 óta vezetik. 1674-ben Komáromi István ácsi református lelkészt a pozsonyi vésztörvényszék gályarabságra ítélte.

Földesurai kezdetben a Hathalmy, majd a Lengyel, a Kolos és Poglányi családok voltak; később a pannonhalmi főapátság és az Esterházy család szerzett jelentős birtokot Ács határában. 1824-ben Lichtenstein Alajos szerzett itt birtokot (1848-ban a község 2/3-ának földesura volt^[5]), amit a század második felében a Zichy család szerzett meg. Jelentős birtokai voltak itt Szabadhegyi Móricnak is.

Bél Mátyás már a 18. század elején nagy és gazdag faluként mutatja be Ácsot. 1707-ben Rabutin hadai itt táboroztak, jelentős károkat okozva a községnek. Az 1784-1787-es népszámlálás szerint 674 házban 670 család élt itt, a népességszám 2895 fő volt. Ács a 18. század végére a Gesztesi járás legnépesebb települése lett. 1848-ban 3800 lakosából 1128 római katolikus, 2435 református, 287 zsidó vallású volt. A katolikus plébániát Saugh pannonhalmi főapát alapította 1751-ben, a zsidó hitközség a 19. század elején alakult (a községben zsinagóga és zsidó felekezeti iskola is működött - utóbbi 1921-ig). Az 1789-ben nyitott zsidó temető ma is megvan a Concó- és a Székes-patak összefolyásánál.^[6]

1809-ben Ács határában verte vissza a Vas vármegyei lovasezred a francia (napóleoni) csapatokat.

1848-ban Fényes Elek Komárom vármegye leírása című munkájában Ács leírásánál említi, hogy ekkoriban hosszúépületű nádfedeles házak alkották a falut, szép a női népviselet, a községi közös legelő a Lovadi pusztánál található. Említést tesz az Esterházy-kastély udvarában összegyűjtött római emlékekről, Liechtenstein herceg telivértenyészetéről és az ácsi cseresznye- és sárgabarack-teremesztésről is. Az Ácsi-erdőról a következőket írja: Az erdő József császár rendeletéből ültettetett homokföldű s többnyire akácz és fenyves, egyébiránt kivált a herczegi rész homokföldei fasorokkal is nemcsak ékesíttetnek, hanem homok ellen is védve vannak.^[5] Lakosai híres kocsisok voltak.^[7]

1849. július 2-án a komáromi csatában Ács mellett verte vissza Görgey Artúr parancsnoksága alatt a honvéd fősereg a Haynau által vezetett, túlerőben lévő osztrák csapatokat. A csata emlékére az ácsi erdőben (már Komárom területén) 1870-ben emlékművet állítottak.

1850-ben Ács legnagyobb része leégett. 1871-ben Patzenhofer Konrád cukorgyárat építtetett a községben. A vasútvonal közelsége miatt alapított üzem a századfordulón már mintegy 500 főt foglalkoztatott és négy vármegye cukorrépatermését dolgozta fel.

1907-ben a Borovszky-féle vármegye-monográfia szerint Ácshoz tartoztak Alszter, Boros, Felsőlovad, Plebános, Rostakuti, Schrikker és Ref. lelkész tanyák; Csilla, Czonczóhát, Jeges, Likócs, Lovad és Vas puszták; továbbá Czonczó és Pál majorok. Ugyanekkor a községnek 715 háza volt.

Az első világháborúban 647 ácsi lakos vett részt, közülük 215-en vesztették életüket.

Ács társadalmi élete viszonylag aktív volt: 1873-ban megalakult az Olvasóegylet, 1911-ben a Gazdakör, 1926-ban a Levente Egyesület, 1933-ban a Hadigondozottak Szövetségének helyi egylete, 1934-ben az ortodox zsidó hitközség, 1935-ben az Iparoskör, 1950-ben pedig a Vadásztársaság. Az Ácsi Sportklub 1927-ben alakult. Az Ácsi Cukorgyár munkásai dalkört is létrehoztak. A helyi népkönyvtár 1927-ben alakult meg. Ács szőlőtermelői már a 19. századtól hegyközséggé szerveződtek.

1944 júniusában hurcolták el koncentrációs táborokba az ácsi zsidókat. A második világháború frontja 1945. március 26-án vonult át a községen. Ács 1950-ig a Gesztesi járáshoz tartozott, majd 1984-ig a Komáromi járáshoz. 1970. január 1-jén Ácsot nagyközséggé nyilvánították.

Az első ácsi termelőszövetkezet 1952-ben alakult, majd 1956-ban alakult újjá Egyetértés néven. Csillapusztán 1949-ben létesült szövetkezet, mely 1978-ban egyesült az ácsival,^[8] ekkor 5228 hektáron gazdálkodott. 1960-ban cukorgyári célgazdaság, állami gazdaság, szeszgyár és malom is működött Ácson, a cukorrépa mellett a len- és a kendertermesztés is jelentős volt^[9]

2001-ben volt a cukorgyár utolsó kampánya, az üzem bezárása jelentős visszaesést okozott Ács gazdaságában. A 2000-es évek elejére befejeződött a szennyvízhálózat kiépítése és ezzel teljessé vált a közműellátottság.

Ács nagyközséget 2007. július 1-jei hatállyal várossá nyilvánították.

Népesség

2001. február 1-jén Ács lakónépessége 7239 fő volt, lakásainak száma 2661. A lakosság 98 %-a vallotta magát magyar, 0,6 %-a cigány nemzetiségűnek. A lakosság 52 %-a római katolikus, 0,4 %-a görög katolikus, 30,8 %-a református, 0,8 %-a evangélikus vallású volt; 0,8%-a más egyházhoz, felekezethez tartozott; 7,7 %-a nem tartozott egyházhoz vagy felekezethez.^[3]

Önkormányzat

Az ácsi képviselőtestület 14 tagú, élén a polgármester (2009-ben Csöbönyei Imre) és az alpolgármester áll. Az önkormányzat 6 állandó bizottságot működtet.^[10]

Ács címere álló, kerekített oldalú, hegyestalpú pajzs, melynek piros mezejében ezüst ácsszekerce utal a város névadóira. A szekerce alatti fehér hullámvonal a Dunára utal, míg a címert alulról körbevevő tölgyfaágak az Ácsi-erdőt jelképezik. Az ágak záródásában az 1138-as évszám az első írásos említés dátuma, a pajzs tetején pedig a város neve olvasható.^[11]

Oktatás, kultúra

Ácson két általános iskola, zeneiskola (1998 óta), gondozási központ, szakképző iskola, esti gimnázium és két óvoda működik. A Bartók Béla művelődési otthonnak és a városi könyvtárnak a Zichy-kastély ad otthont. Itt tekinthető meg a cukorgyári emlékkiállítás, valamint a Sméja-galéria (időszaki kiállítások).

Általános iskolák:

• Gárdonyi Géza általános iskola
• Jókai Mór általános iskola - 1958 óta működik a pénzásási városrészben, 1967-ben vált önálló nyolcosztályos iskolává, 1992 óta viseli jelenlegi nevét.^[12]

Gazdaság

Ács meghatározó gazdasági egysége a cukorgyár volt, melyet 1995-ben privatizáltak és Magyar Cukor Rt. néven összevontak 4 másik cukorgyárral, majd 2000. december 31-i hatállyal megszüntették. A gyár bezárása után a legfontosabb üzem a városban egy tojáscsomagolóanyagokat gyártó vállalat (Hartmann Kft). 2006-ban a vasútvonalhoz iparvágánnyal kapcsolódó 44 hektáros területen ipari parkot adtak át.^[13] Jelentős az ingázás, a dolgozók főként Komáromba és Győrbe járnak el Ácsról.

Az Ácstól délre fekvő területen 2008 szeptemberében kezdődött el az első szélturbina építése, melyet 3 év alatt további 25, egyenként 2 MW teljesítményű turbina követ majd.^[14] A szélerőmű-park turbinái az M1-es autópálya két oldalán épülnek, az első 100 méter magas turbinát 2008 decemberében állították fel.

A mezőgazdasági szövetkezetet 1992-ben privatizálták, több kft alakult belőle, a megmaradt szövetkezet mintegy 1800 hektáron gazdálkodik.^[13] További mezőgazdasági vállalat a főként sertéstenyésztéssel foglalkozó Fiorács Kft. A Bábolnára vezető út mentén 4 baromfitelep található, ahol a Táp Kft. pulykatenyésztéssel foglalkozik. A Leier Kft. gép- és formagyártó üzeme (alkatrészgyár) a bábolnai út mentén található.^[15]

Az idegenforgalmat két kemping szolgálja a Duna-part közelében. Az Ácsi-erdőben, a város közelében (de már Komárom területén) működik az 1-es főút mellett az Erdőcsárda. A 3,9 hektáros Malom-tó, mely nevét egy régi vízimalomról kapta, kedvelt horgászhely (ponty, amúr, süllő).

Nevezetességei

• Református templomát a 13. századi templom helyén emelték 1644-ben, majd újjáépítették barokk stílusban 1802-ben.
• Római katolikus temploma 1840-ben épült klasszicista stílusban. Egyik oltárképe (Friedrich Schildner alkotása) és harangja a kamalduli szerzetesek majki kolostorából származik. A szentélyben négy értékes rokokó pad található.
• Kastélyok, kúriák:
  • Zichy-kastély a 17. század végén épült, eredetileg az Esterházyak tulajdonában volt. Ma művelődési központ és könyvtár működik benne.
  • Solymossi-kúria (klasszicista stílusú).
  • Degenfeld-Schonburg-kastély Concóháton - 1872-ben épült, romos állapotban van.
  • Ernőmajoron fennmaradt egy kisebb Zichy-kúria^[16]
• Az első világháború áldozatainak emlékműve Lukácsy Lajos alkotása.
• Kossuth Lajos egészalakos bronzszobrát (Nagy Benedek alkotása) 2009. március 15-én avatták fel.^[17]
• A második világháború áldozatainak emlékkeresztjét 1991-ben állították fel a katolikus templom mellett.
• Korotnoki Dániel, a komáromi csatában elesett kisdobos síremléke
• Az 1848-as forradalom emlékművét 1948-ban állították
• A város természeti értékei közül említést érdemel a Concó-patak hídjánál álló négy kocsányos tölgy, melyeket 1896-ban ültettek a millenium emlékére. A 25-30 méter magas fákat Hétvezér-facsoport néven ismerik. A nagyigmándi út mentén álló törökmogyoró-fasort az 1950-es években telepítették. A concóparti kastély romjai mellett található az egykori kastélypark maradványa - nyárfákból, feketefenyőkből, hegyi juharokból és kocsányos tölgyekből alkotott fagyűjtemény.
• Csillapusztán 70 C°-os termálvizet kibocsátó kút található, melynek vizét egyelőre csak üvegházak fűtésére használják.
• A fövenyes Duna-part az amatőr aranymosók kedvelt helye, a 20. század elejéig Ácson (és a szomszédos Csallóközaranyoson) számottevő aranymosás folyt.

Vissza a bloghoz

Új hozzászólás Frissítés