településeink...

Acsád

Acsád (horvátul Ačada) község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben.

Fekvése

A falu Szombathelytől 14 km-re északkeletre az Ablánc-patak mellett fekszik. Határos települések: Meszlen, Salköveskút, Vasszilvágy, Gór, Csepreg.
Vonattal megközelíthető a Sopron–Szombathely-vasútvonalon.

Neve a régi magyar Acsád személynévből ered, mely az Acsa személynév kicsinyítős változata.

Története

A község területén már római korban éltek emberek, ezt bizonyítja, hogy határában 1930-ban római kőszarkofág került elő. A hagyomány szerint az Ablánc-patakon települt ősi malomban már az 1. században gabonát őröltek. Ablánc nevű határrészén feküdt a középkori Ablánc falu, melynek 865-ben szentelték templomát. Acsád települést 1255-ben Achad néven említik először. Nevét a hagyomány szerint a honfoglaló magyarok egyik vezéréről Acsádról kapta. Temploma a 15. században épült. Lakói a 16. században evangélikusok lettek, de az ellenreformáció során nagyrészt rekatolizáltak. A megmaradt evangélikus hívek ezután Nemescsóra, majd Meszlenbe jártak istentiszteletre.

Vályi András szerint "ACSÁD. Nevezetes falu Vas Vármegyében, birtokosa Szegedy Uraság, a’ kinek szép kastéllyával díszeskedik, lakosai katolikusok, fekszik Kőszegtöl két mértföldnyire, 12határja sík térségből áll, mellynek a’ földgye termékeny, réttye elegendő, nem külömben legelője marháinak legelésére gazdag, fája a’ mennyi szükséges, szőlő hegyei kevesek ugyan; de e’ fogyatkozását a’ földeknek jósága megelőzi, vagyon kereskedések is a’ szomszéd Kőszegi piatzon, melly szép tulajdonságokra nézve az első Osztálybéli helységek közzé számláltatott." ^[2]

Fényes Elek szerint "Acsád, magyar falu, Vas vgyében, Szombathelyhez északra 2 óra, 161 kath., 300 evang. lak. Szép urasági kastély és kert. Gazdag búzatermő határ. F. u. Szegedy Ferencz" ^[3]

Vas vármegye monográfiájában a következőket találjuk: "Acsád, 110 házból álló magyar község, a szombathely-soproni vasútvonal mentén, 726 r. k. és ág. ev. lakossal. Van vasúti állomása, postája és távirója s körjegyzőségi székhely. Szegedy György és Béla cs. és kir. kamarásoknak itt csinos kastélyuk van, melyet Szegedy Ferencz hétszemélynök építtetett 1824-ben." ^[4]

1910-ben 860 magyar lakosa volt, ekkor Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma középkori eredetű, valószínűleg a 15. században épült, barokk stílusban átalakították.
• Szegedy-kastélya egy 1723-ban épült udvarház felhasználásával épült. 1824-ben, klasszicista stílusban átalakították. Körülötte 5 hektáros park terül el.
• Itt található Magyarország legidősebb páfrányfenyője, 1820-ban telepítették. Ugyancsak nevezetes a kastélyhoz kapcsolódó védett platánsor.
• Az Ablánc malomcsárda helyén egykor falu állt, környéke kedvelt kirándulóhely.
• Evangélikus imaháza 1989-ben épült.

Híres emberek

• Itt született 1842. november 12-én Rákosi Jenő újságíró, költő, a Népszínház első igazgatója, a Budapesti Hírlap alapítója.
• Itt született dr. Fettich Nándor, (1900. január 7. – Budapest, 1971. május 17.), régész, ötvös, az Magyar Tudományos Akadémia tagja.