településeink...

Ácsteszér

Ácsteszér (németül Tesier vagy Zierndorf) község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri kistérségben.

Fekvése

Ácsteszér a Bakony északi lábánál, a Bakonyalján, a Concó patak forrásvidékén fekszik, a legközelebbi város Kisbér (15 km). Komárom-Esztergom megye délnyugati szegletében. A települést Kisbér felől megközelítve az utazót megragadja a Feketevíz pusztai tavak mentén kanyargó, tölgyerdőkkel határolt út szépsége, hangulata. A község legmagasabb pontjáról a Bakonyt a Vértes hegységtől elválasztó Móri-árok, másik irányban pedig a Pannonhalmi Apátság sziluettje tárul elénk. Tiszta levegőjű környezet, vadban gazdag erdőségek veszik körül a községet. A környék lovas és kerékpáros túrákra, gyalogos természetjárásra különösen alkalmas. Ácsteszér területéről indul ki a Táncsics-túra útvonala, mely a környező hat település legszebb tájait köti össze.

Története

Első írásos említése 1392-ből származik (Alch Thezer). A faluban eredetileg vándormesterséget űző ácsok laktak. A középkorban népes falu volt, majd a törökök elpusztították. 1543-tól elnéptelenedett. A 17. századtól az Esterházy család birtokolta. Az Esterházy család németeket telepített be. 1699-ből származó pecsétnyomója, melyen liliom és fejsze látható, a fakitermelésre utal. A településen 1772-től németek, magyarok és néhány szlovák család lakott. 1799. április 21-én itt született s húsz éves koráig itt élt Táncsics Mihály. „Életpályám” című önéletrajzi munkája írja le itt töltött éveit. A 20. század elején volt a legnagyobb a falu lélekszáma, lakói főként mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak. A 2. világháború harcai 1945 március 27-én értek véget területén. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez. Az Ácsteszéri Táncsics Termelőszövetkezet, mely 1960-ban alakult, 1977-ben egyesült az akai, súri és csatkai szövetkezettel, majd ismét önállósult. Jelenleg több, mint húsz vállalkozás és vállalkozó tevékenykedik a községben.

Nevezetességei

• Római katolikus templom (18. század vége)
• Táncsics Mihály szülőháza (parasztbarokk stílusú), ma emlékhely.