olvasó - sarok...

SZIGLIGETI Ede

LILIOMFI

Nemcsak színháztörténeti kuriózumként, irodalmunk történetének poros, múzeális emlékeként kezelhetjük e vígjátékot, s így diákoknak, de minden irodalomkedvelőnek kellemes perceket szerezhet.

A Liliomfi múlt századi drámatermésünknek egyik legtöbbet játszott, színpadról, filmről egyaránt népszerű darabja. A könnyed hangvételű játék középpontjában természetesen szerelmi bonyodalom áll, a fiatalok boldogságát azonban legfeljebb késleltetni tudják az események, megakadályozni nem. Az álöltözetek, a komikus vénkisasszony nevelőnő, a bogaras tudós nagybácsi a humor biztos forrásai, a szabad színészélet pedig reformkori ízű lelkesedéssel ábrázoltatik. A történetben ott van a magyar társadalom valósága: Szilvay Gyulának a Liliomfi nevet kellett fölvennie, ha a megvetett színészi pályára akart menni. A darab kompromisszumos megoldása, Liliomfi visszatérése a nemesi-polgári világba részben a kor ízlését tükrözi, részben Szigligeti megalkuvását (amely a későbbi önkényuralom alatt írt műveit is jellemzi).