településeink...

Bakonycsernye

Bakonycsernye község Fejér megyében, a Móri kistérségben található.

Fekvése

A 81. számú Győr-Székesfehérvár főútról lekanyarodva, illetve a 82. számú Győr-Veszprém főútról Zircnél letérve mellékúton közelíthető meg a település. A község 10 kilométerre található a Mór-Zirc útvonalon, Mórtól nyugati irányban, A Gaja patak völgyében 5 km hosszan elnyúló település, Fejér megye legnyugatibb helysége. Korábban bányászfalu volt. A község nevét a cserny , fekete jelentésű szláv szóból vezetik le.

A település a Bakony előnevet az 1913-as rendezéskor kapta. 1724-től Veszprém vármegye részeként létezett 1956. április 1-jéig. Ekkor csatolták Fejér megyéhez. Nyugatról a Tési fennsík karsztja emelkedik a magasba. A Gaja patakot löszdombság keretezi.

Közlekedése

Megközelíthető Zirc, Mór és Székesfehérvár irányából autóbusszal. Vasútállomással nem rendelkezik. A falu főutcája nagyon forgalmas a nagy átmenő forgalom miatt. Szükséges lenne több gyalogátkelő kijelölése!

Története

Az újkőkori, késő neolitikus, a késő vaskori kelta, majd római időszakban is lakták már az emberek. Ezt a feltárt leletek bizonyítják. A középkorból már húsznál több település neve ismeretes (Gyón, Bihr, Pacmán, Sikátor, Tényő, Erdőinota, Dolosd), a későbbi Bakonycsernye közigazgatási területén helyezkedtek el, és valamennyien Bátorkő várához tartoztak.

Csernye említése 1341-ben történik először, az újlakiak jobbágyain kívül néhány kisnemesi család is élt, míg a korábban felsorolt települések közül Dolosdot egy1082. évi okmány említi először. 1275-ben Dolosd mint a milványi Cseszneky család birtoka említtetik.

A török idők alatt Csernye és települései elnéptelenednek, a fejlődés megtorpant, a környezet ősvadon képét nyeri vissza. Csernye újratelepítése a Nyitra és Trencsén vármegyei felvidéki szlovákokkal 1724-1726 között több lépcsőben történt, magukkal hozva az erdőművelés szakmai fogásait, a föld-, és a szőlőművelés alapjait. Valamint a szlovák anyanyelvet is a berencsi és csejtei uradalmakból. Bátorkő urai, a Zichy grófok biztosítják a lutheránus vallás gyakorlását, templomot és iskolát építhettek, ismét megindult a fejlődés , és1730-ban a lakosság száma eléri a 300 főt. Az első kőtemplomot 1786-ban építették.

Az 1810-i móri földrengés a faluban is nagy riadalmat okozott, több ház és a templom is megsérült. A község a 19. század elején Veszprém vármegye legnépesebb faluja volt, ekkor a lakosság a lakosság 80%-a lutheránus, 20%-a katolikus volt, a szlovákok és magyarok békében éltek egymás között. Az 1848-as forradalom és szabadságharc móri ütközetét a környező dombokról figyelték és izgulták végig a falusiak.

1862-benn a falu egy része tűzvészben leégett, a tűzben a templom harangjai is elolvadtak, és igen nagy károk keletkeztek. Az újjáépítés során kerültek a templomba a még ma is használatos padok, így a templom befogadóképessége 800 főre emelkedett. A Silbermann felépítésű orgona 1867-ben készült egy felvidéki brezovai orgonakészítő műhelyében. Csak néhány ilyen orgona található az országban.

Ez időben a gazdasági adottságok mostohák voltak, így fejlődésnek indult a háziipar, kézművesség, a fonás, a szövés, a kosárkötés. Az itt készült kosarakkal a környező településeket látták el.

A jó pénzszerzés reményében megindult a kivándorlás a tengerentúlra. Az I. világháború a falu férfilakosságát nagyszámban érintette, az olasz frontokon harcoltak, és ott estek el.

Nevezetességei

Evangélikus templom – késő barokk épület.

A 275. évforduló alkalmából az evangélikus egyház és a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat márvány emléktáblát állított a település evangélikus lelkészeinek, amely a templomban megtekinthető.

Bányász emlékpark

Csikling vár rommaradványai Bakonycsernyétől 4 km-re találhatók.

18. századi katolikus templom.

19. századi tornácos parasztházak,

1848-as emlékmű, és, a háborús áldozatok emlékműve a Pacmán hegyen,

a 2. világháborús áldozatok bronz emléktáblája a brezovai temető halottasházán.