településeink…

Kisbudmér 

Kisbudmér (horvátul Mali Budmir) község Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben, Nagybudmér és Borjád között.

Története 

Az oklevelek 1285-ben említették először, Budmer néven. Már a középkorban két falut alkotott, melyet 1339-től Alsó- és Felső- előnévvel különböztettek meg. A település a Budmér nemzetségbeli Budméri család birtoka volt, akik a megye közéletében játszottak szerepet.

1298-ban Bezedek mellett voltak birtokosok.

1308-ban a család egyik tagja [Óvári] Konrád fia Jakab szolgálatában állt.

1308-ban Károly Róbert király az örökös nélkül elhalt Leus birtokát Becsei Imrének adta, de a beiktatásának Leus unokaöccsei András fia Mihály és Gergely ellentmondtak.

1332-ben papja 1 fertó, 1335-ben 8 báni pápai tizedet fizetett.

A török megszállás kipusztította a lakosságot. Később, bár szerb lakosság kis létszámban visszatelepült, a 16. században nagy számú német lakosság telepedett le, meghatározva ezzel a falu képét. Később magyar lakosság is megtelepedett itt.

Nevezetességei 

Római katolikus temploma 1811-ben épült, klasszicista stílusban.