2020.04.29. 12:25, magam2
településeink…
Pély
Pély község Heves megye Hevesi járásában.
Fekvése
Heves megye déli csücskében, Budapesttől 130 km-re, a Tiszától 7 km-re nyugatra fekszik a közel 1700 lakosú település. Közúton Heves és Jászkisér irányából közelíthető meg, vasúton pedig a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonalon, Tarnaszentmiklós állomáson (kb. 8 km) keresztül. Területi elhelyezkedésére jellemző, hogy az M3-as autópálya 30 perc alatt, a Mátra és a Bükk 40 perc alatt elérhető és a Tisza-tó mindössze 20 km-re (földúton 10 km-re) van tőle.
Története
A községtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.
Régóta lakott település, keletkezése 1234-re tehető a dokumentumok szerint, ahol a Peel néven említik először.
Kezdetben királyi várbirtok, a hevesi vár tartozéka volt, melyet II. András király1234-ben az Aba nemzetséghez tartozó Demeter királyi főétekfogónak és később dorogi főispánnak adományozott.
Pély lakói valószínűleg besenyők voltak, de a település a tatárjárás idején elpusztult lakóival együtt.
A 14. században a Necskey család birtoka lett, Zsigmond király azonban hűtlenségük miatt elvette tőlük, és 1403-ban Kompolthi István mesternek adományozta.
1403 után sűrűn váltották egymást a birtokosok:
Az 1546 évi adóösszeíráskor Losonczy Istvánt írták össze, mint Pély birtokosát.
1552-ben Wesselényi Pál és Deák János birtoka volt.
1693-ban Glöcksberg ezredes és a Repeczky család volt itt birtokos.
1741-ben pedig a Nyáry család volt a település legnagyobb birtokosa.
A 19. század elején több birtokosé volt: így az Orczy, gróf Szapáry, gróf Eszterházy, Bernáth, Radics, Dobóczky, Farkas és Freizeizn családok voltak a település birtokosai.
A falu többször elnéptelenedett, kétszer a török pusztította el, 1869-ben tűzvész, majd 1888-ban árvíz áldozata lett.
A község a Tisza árterülete volt, évente kétszer öntötte el a víz. Ez az állapot a Tisza szabályozásával és az ehhez kapcsolódó belvíz elvezető csatornák kiépítésével megszűnt. Az eltűnt mocsárvilág helyét szikesek foglalták el. Az1946-ban megkezdett folyószabályozás emlékei még megtalálhatóak itt.
1862-ben épült meg a Sajfoki zsilip (eredeti emléktábla ma is látható) 1878-ban helyezték üzembe a Sajfoki belvízátemelő szivattyútelepet angol gőz szivattyúval, amit 1879-ben már magyar gyártmányú gépekkel egészítettek ki. Ez volt hazánk első belvízátemelő szivattyútelepe – ma is működőképes. Értékes vízügyi és műszaki emlék.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
Pély természetes növényzete sajátos, elsősorban fűfélékből áll (sziki sóvirág, kákacsomó). Az 1200 hektáros pélyi szikest 1978-ban nyilvánították védetté. Ezen a területen egykor mocsár volt.
A szikesek
A falu másik nagy kiterjedésű természetvédelmi területe a Tisza árterén található
Római Katolikus Templom