településeink…

Petrivente 

Petrivente (horvátul Petriba) község Zala megyében, a Letenyei járásban.

Története

A legrégibb emlékeke a középső újkőkorszakból valók, ezt több régészeti adat bizonyítja. A Vente alakkal először 1321-ben találkozunk településrészként. Földesura Kőszegi Kokas Miklós volt, akitől hűtlenség miatt elkobozták. 1323-ban az Osl nembeni Lőrinc kapta adományul, Károly Róbert királytól. A 15. és a 16. században birtokosként, említik a népes Vente családot. 1563-ban egy fából épült Kápolna is volt. A török többször elpusztította, de 1573-ban újból lakott itt néhány család. 1591-ban Széchy Tamásé lett a birtok. 1719-ben az Inkey család tulajdona lett és később 1750-es évektől a területért pereskedés volt az Inkey és Batthyányiak között. 19. század közepén nagy major volt 126 urasági alkalmazott és család dolgozott. A lakosság java része horvát]anyanyelvű volt. Petri első ismert írásos említése 1313-ből ismert Bekcsényi Simon bán fiának birtokaként. 1344-ben Kispetri vagy Mátyásfölde néven említik. 1698-ban Petriba, 1700-ban Petrit. Egyházas, népes falu volt nemesi kúria állt benne.Többnyire Rigyáccal és Erdősfalvával írták össze. 1548-ban és 1566-ban a török teljesen elpusztította, kápolnáját is felégette, de ismételten újjáépült. 1572-ban préfium, 1590-ban falu, sőt 1598-ban bírája is volt. A török elleni felszabadító háborúk során elpusztult. 1690-ben 15 puszta telek volt. 1700-ban Rigyáccal együtt az Inkey család szervezte meg. 1728-ban tíz jobbágy és egy bíró lakta. 1770-ben földesurakon kívül 27 családot írtak össze 126 lakossal. 1854-ben Petri határában a Péteri majorban volt téglavető. 1870-ban 452 lakosból 40 tudott írni és olvasni, a lakosság döntő többsége horvát anyanyelvű volt, a nehéz gazdasági viszonyok miatt az 1880-as években sok volt a kivándorló. 1895-ben különösen nagy volt a tehenészet és ekkor Petrihez tartozott Anna-major és Tódor hegy. 1892-től egyesült a két település, a község neve Petrivente lett. Az első világháború 12 halottat kívánt a községtől. 1928-ban két tanterem és tanítólakás épült a faluban, osztatlan községi iskola volt. Az ipart 1930-as években két kovács és két csizmadia jelentette. A lakosság 1930-ig gyarapodott, utána körülbelül 30 évig stagnált.1948-ban hatosztályos részben osztott iskola működött. 1959-ben új iskola épült. 1964-ben új kultúrház épült. 1966-ban a körzetesítés folytán, a felső-tagozatosok Becsehelyre jártak iskolába. 1975-től az alapfokú oktatás teljesen megszűnt. 1972-ben 25 férőhelyes óvoda létesült. 1953-tól van villany, 1984-ben épült ki a vezetékes ivóvíz hálózat. 1994-95 között gáz- és szennyvízhálózat épült, így az infrastruktúra teljes a községben.

Nevezetességei