településeink…

Ikervár 

Ikervár község, (egykor mezőváros) Nyugat-Magyarországon Vas megyében.

Fekvése 

Ikervár Szombathelytől 25 km-re keletre, Sárvártól 8 km-re délre, Sótonytól 5 km-re nyugatra, Rumtól 10 km-re északra, a Rába folyó bal partján fekszik.

Nevének eredete 

A Rába két partján emelt várakról kapta a nevét.

Története 

Területén már a késő bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítja a Rába partjából itt előkerült edény, mely a sárvári múzeum tulajdona. A községhez közel a Rába és a Herpenyő patak árterében őskori földvár állt, melynek közelében római kori téglák és edénytöredékek kerültek elő. A Fazék dombtól keletre a Herpenyő mellett szintén római épületek maradványai figyelhetők meg.

A település területét a honfoglalás után magyarok lakták, ezt az 1987-ben itt megtalált9–11. századi temető gazdag leletei bizonyítják.

A Rába két partján már a 11. században állott itt egy-egy kisebb méretű királyi vár, ahol Salamon király 1073 karácsonyát töltötte és itt kötött békét Géza herceggel. A vár ekkor a király kedvelt udvarháza lehetett, ahonnan gyakran indult vadászatra a Rába vadban gazdag árterületeire. 1532-ben a török elfoglalta a várat, a 15. századi templomot lóistállónak használta. A Rákóczi szabadságharc alatt Heister tábornok foglalta el a települést. Ikervárt a Batthyányak1780 körül vásárolták meg, a kastélyt a 18. század végén gr. Batthyány József hercegprímás építtette fel. Ezután a család kedvelt tartózkodási helye lett, ahol gr. Batthyány miniszterelnök gyermekkorát töltötte. 1839-ben itt kezdte meg működését gr. Batthyányi Alajos cukorüzeme. 1910-ben 2033 magyar lakosa volt, ekkor Vas vármegye Sárvári járásához tartozott. 1848. június 13-án a Vasvármegyei Nemzetőrség zászlaját Ikerváron avatta fel Batthyány Lajos felesége, Zichy Antónia grófnő.

1896-ban Ikerváron kezdték építeni az ország első vízerőművét, amely 1900-tól napjainkig termel áramot. Érdekesség, hogy Ikervár volt az első villamosított falu Magyarországon, mintegy 50 évvel megelőzve korát. Gróf Batthyány Lajos 1831-től élt Ikerváron. 1848. június 23-án Ikervár lakossága Sárvár mezővárossal karöltve országgyűlési képviselővé választotta.

Ikervár ékessége gróf Batthyány Lajos szobra, - Bory Jenő alkotása, sokáig Magyarország egyetlen egész alakos Batthyány szobra – melyet közadakozásból állíttatott Ikervár lakossága. Az emlékművet 1913. október 12-én leplezték le.

2010-ben kezdődött a szélfarm létesítése a település területén, amelynek keretében közel 17 db torony felállítása tervezett.

Látnivalók 

A Póka dombon állt egykori várat feltárták, sáncainak csekély maradványai láthatók a község déli részével átellenben a Rába bal partján (Pókadombi képek). A Fazekasdombon állt egykori vár dombját elhordták, maradványai nincsenek.

A Batthyány-kastély 18. századi eredetű, 1847-benPollack Ágoston és Ybl Miklóstervei szerint romantikus stílusban építették át. Előtte áll gr. Batthyány Lajos 1913-ban készült, (első) teljes alakos szobra.

Római katolikus Szent György temploma a 15. században épült, a 18. század végén barokk stílusban átépítették.

A Rábán 1896-ban épített vízierőmű az ország első vízerőműve ( ma is működő műemlék ).

A Rába folyó, abból leválasztott tavaival (pl:Patkó-tó), és a műcsatorna amelyek kiváló horgászási és pihenési lehetőséget biztosítanak.