településeink…

Esztergályhorváti

Esztergályhorváti község Zala megyében, a Keszthelyi kistérségben.

Fekvése 

Esztergályhorváti a Zalai-dombság délkeleti részén, a Zala folyótól nyugatra, a Kis-Balaton északi szájánál található. A települést a Galambok–Zalaszentgrót fontosabb mellékút keresztezi, amelyre külterületén az egeraracsa–dióskáli, belterületén a zalaszentmártoni bekötőút kapcsolódik. A település Keszthely, Nagykanizsa, Pacsa ás Zalakaros irányából autóbuszon rendszeresen elérhető, de Zalaegerszegre is járnak járatok innen.

Története 

A település területe a 9. században a Zalavár környékén kialakult szláv fejedelemség része volt, így itt is kialakultak ebben az időben kisebb telepek. A mai település EsztergályhorvátiNagyhorváti és Esztergály 1966-os egyesítéséből jött létre.

Esztergály első említése egy 1019-es szent istváni oklevélen történik, Vzturgar néven.^[2]Horváti említése is a 13. századból származik. A törökök 1531-től pusztítottak a területen.1568-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.

1750-ben Mária Terézia németekkel telepítette újra Esztergályt, a zalavári apátság birtokát. Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak.

A két település komolyabb fejlődése csak az 1900-as években indulhatott meg, amikor megindult a Kis-Balaton lecsapolása, és így értékes mezőgazdasági területekhez juthattak a faluk, új megélhetési formát biztosítva a korábbi halászatból élő családoknak.

Az 1945-ös földreform során szinte alig osztottak szét földet, azt is igazságtalanul, így sokan elköltöztek a falvakból, és az elvándorlás továbbra is jelentős maradt. Az 1990-es években nagy ütemben épült ki az infrastruktúra, és a falu egy üdülőövezet kialakításában látja a fejlődés lehetőségét.

2007-ig a Keszthely–Hévízi kistérséghez tartozott.

Nevezetességei