2021.01.31. 08:11, magam2
településeink…
Öcsöd
Öcsöd nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni járásban.
Fekvése
Kunszentmárton és Békésszentandrás között található, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén a Hármas-Körös mellett. Vasútvonal nem érinti, de a településen áthaladó 44-es főút mind Kecskemét, mind Békéscsaba irányából jó elérhetőségi lehetőséget biztosít.
Folyami átkelőhely, északi irányban közút köti össze a megye északabbra fekvő vidékeivel, mely a Körös-hídon halad át.
Határa gyengén tagolt, alacsony, ármentes síkság, melybe a Körös elhagyott-kiszáradt folyómedrei és a tájból kiemelkedő kunhalmok visznek változatosságot. Eredetileg élővíz mellett, a Körös egyik éles kanyarulata mentén települt, mely a folyó szabályozása óta holtág. A Körös hullámtere természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része. Háborítatlan erdői, ártéri legelői, lefűződött, levágott holtága nemcsak tájképileg festőiek, hanem biztonságos élőhelyet jelentenek számos védett és ritka növénynek és állatnak is.
Története
Öcsöd a váradi registrumban már mint falu szerepel 1217-ben. Ezt az első települést valószínűleg a tatárjárás pusztította el. 1421-ben Zsigmond király Öcsöd pusztát a Neczpáliaknak és a velük rokonságban álló Bethleneknek adományozta.
A Neczpáli család kihalásával Öcsöd egyedül a Bethleneké lesz. A puszta újból benépesül s egy 1555-ös összeírás már adózó községként említi. Ezt a második falut a török háborúk pusztítják el és a 17. század elejéig csupán romokat jelent.
Amikor Öcsöd a Rédeyeké lesz, harmadszor települ újra a falu 1612-től. Az új lakosság Heves illetve Békés vármegyei, akikhez Abauj megyéből felsődobszai reformátusok csatlakoznak. Ez a falu a Rákóczi szabadságharc alatt újra elpusztul. A szatmári béke után újratelepül a környékbe szétszóródottakból. 1715-ben a szegedi királyi kamarától védlevelet is szereznek.
A Körös az akkori közlekedési lehetőségek közül kedvező szállítási lehetőséget, míg a relatíve magas terepszint az árvizek elleni védettséget, és kedvező átkelési lehetőséget biztosított a Körösön.
A Körös szabályozása a települést folyópart nélkülivé tette, s a környék is árvízmentessé vált, az új közlekedési lehetőség a vasút elkerülte a települést. Ezek összességében hátrányosan hatottak a település fejlődésére.
1950-ben az addig Békés vármegyéhez tartozó települést Szolnok megyéhez csatolták át.
Öcsöd határa bővelkedik honfoglalás- és Árpád-kori lelőhelyekben, hiszen területén öt középkori falu is létezett a 16. század végéig. Az ármentesítő és vízszabályozó munkák következtében megnövekedett szántóterületen jelentős tanyásodás indult meg a 19. században. A település egész történetében a mezőgazdaság meghatározó. Népessége a századforduló óta apad, de különösen erős a csökkenés az utolsó 3 évtizedben.
Kiemelt épületei közül műemléki országos védettséget élvez az 1784-ben épített református templom. Helyi védettséget élvez a József Attila Múzeum épülete valamint a zsidó temető. A gyermek József Attila két esztendőt töltött a községben. Védettség alá vonták a lelkészi hivatalt, a községháza épületét, valamint a település belső területét, mely még őrzi a régi település "zugos" voltát, a halászfalut.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
Református templom
Egykori Kun-ház, a jelenlegi orvosi rendelő
Zsidó temető, a kunszentmártoni út mellett, előtte holokauszt-emlékmű
József Attila Emlékmúzeum, ahol József Attila tanult, amíg Öcsödön lakott (1910-1912 között).