településeink…

Pákozd 

Pákozd nagyközség Fejér megyében, a Gárdonyi járásban. A település és környéke kőkori, ókori és középkori régészeti lelőhelyekben gazdag terület. A magyar történelem két fontos, győztes csatája fűződik Pákozd nevéhez: a törökellenes küzdelmek során 1593-ban megvívott ütközet, valamint az 1848–1849-es szabadságharc egyik legnevezetesebb Csatája.

Fekvése

Pákozd a Velencei-hegység délkeleti, a Velencei-medencébe ereszkedő lankáin, a Velencei-tóészaknyugati kiszögellésénél fekszik, 125 méteres tengerszint feletti magasságban. A belterület délkeleti pereme a tóparttól mintegy 300–500 méterre húzódik, ezen a földsávon fut északkelet–délnyugati irányban az M7-es autópálya. Székesfehérvártól kelet–északkeletre, légvonalban 8, közúton 10 kilométerre, a kistérségi központtól, Gárdonytól légvonalban 6, közúton 11 kilométerre található.

A tipikusan szalagtelkes település belterületi utcái a Velencei-hegység délkeleti, 110–155 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő vonulatain futnak. Központi tengelyét az északkelet–délnyugati irányú Sukoró–székesfehérvári főút (Budai út), illetve az arra merőleges Bella-patak völgyülete adja. A belterület nyugati-északnyugati szomszédságában, a Karácsony-hegy, illetve az Ősi-hegy lankáin szőlőskertek, hétvégi telkek, illetve új építésű lakóházak sorakoznak (Karácsonyhegy, Suhogó), míg Pákozd északkeleti előterében, a Csíkmák-hegy és a Kanca-hegy irányában, a Pákozdi-ér völgyével párhuzamosan a 20. század utolsó negyedében kialakult településrész dinamikus fejlődése tapasztalható (Újtelep). Pákozdhoz tartozó fontos külterületi részek a település központjától 3 kilométerre keletre található Mészeg-hegyi katonai emlékhely, illetve a hajóállomással rendelkező Szúnyog-sziget.

Földrajza

A települést északról a Velencei-hegység alacsony csúcsai koszorúzzák, ezek nyugatról kelet felé haladva: Ősi-hegy (155 m), Karácsony-hegy (193 m), Tompos-hegy (240 m), Pogány-kő (241 m), Sár-hegy (226 m), Csíkmák-hegy (181 m), Kanca-hegy (152 m). Távolabbi magaslatok a Bika-hát (211 m), a Polák-hegy (202 m), a Pákozdvár (253 m) és a Sor-hegy (281 m). A Karácsony-hegy és a Sár-hegy között kanyarog a Velencei-tóba futó, 3,4 km hosszú Bella-patak völgye. A vízfolyás felduzzasztásával létrehozott, betonszegéllyel ellátott egykori Bella-fürdő ma árnyas fákkal szegélyezett tavacska, Bella-tó néven. A terület felszíni vízben szegény, Pákozd közelében három nevezetes forrás található: nyugaton a Zsellér-legelő Anikó-forrása, északon pedig a polák-hegyi Barlang-kút, illetve a pákozdvári Angelika-forrás. A Sár-hegy és a Pogány-kő lepusztult gránitfelszínén található a Magyarországon egyedülálló sziklaalakzatokat, az ún. ingóköveket felvonultatóPákozdi-ingókövek természetvédelmi terület. Ettől északra magasodik a már említett Pákozdvár csúcsa (253 m), amelynek közelében a Velencei-hegység kevés barlangjainak egyike, a Barczaházi-barlang található (az Angelika-forrás mellett).

A Kanca-hegyet keletről a 2,4 km hosszú Pákozdi-ér (vagy Kanca-hegyi-árok) ellaposodott völgye (Lapos) választja el a szomszédos községtől, Sukorótól. A településhez tartozik a Lapos keleti szegélyén magasodó Mészeg-hegy (160 m), itt található a Pákozdi Arborétum is.

Délről a Velencei-tó és az azt magában foglaló Velencei-medence zsombékos-mocsaras, helyenként ligeterdős lapályai övezik a települést. A Velence-tó nyugati, Pákozd–Dinnyés közötti nádfoltos részén terül el a Velencei-tavi madárrezervátum természetvédelmi terület. A Szúnyog-sziget és a Gárdony partjaihoz közel eső Cserepes-sziget között vízi tanösvényt alakítottak ki.

Története

Pákozdon és környékén több fontos régészeti lelőhely található. A legrégibb leletek az őskőkorból származnak, a helyi iskola udvarán pedig egy új kőkori temetkezési helyet tártak fel. A településtől 4,5 kilométerre északkeletre található Pákozd vár csúcsánál késő bronzkori erődített településre bukkantak, de ismert egy kora vaskori, hallstarti urnatemető is a környékről. A késő vaskortól a római hódítás kezdetéig kelták éltek a vidéken, s több, a kultúrájukhoz kapcsolódó tárgyi emlék került a felszínre azM7-es autópálya építését megelőző leletmentő munkálatok során (bronztárgyak, kézműves műhelyek stb.).

Anonymus a 13. század eleji Gesta Hungarorumban említi, hogy a honfoglaló magyarok Százhalombattától („Centum Montes”, azaz Százhalom) Veszprém felé haladva a pákozdi hegy alatt ütöttek tábort („iuxta montem Pacostu”). A település neve feltehetőleg puszta személynévből keletkezett szláv eredetű minta alapján (vö. lengyel Pakost személynév, cseh Pakosta családnév). A település első írásos említése 1279-ből maradt fenn Pakazt, 1298-banPakazth, 1323-ban Pacazth alakban jegyezték fel.

1279-ben Péter veszprémi püspök itteni földjét átadta használatra Colynus mester veszprémi fő esperesnek, protonotáriusnak. 1323–1337 körüli időből ismert Pákozdi Pál neve, aki fehérvári kanonok volt, 1348-ból pedig már a település plébániájának említése is ismert. A török hódoltság alatt az İstolni Belgrad-i (Székesfehérvári) szandzsákhoz tartozott. 1593. november 3-án a településtől északra elterülő magaslatokon zajlott a pákozdi csata, amelynek során a Pálffy Miklós, Nádasdy Ferenc és Zrínyi György vezette magyar had szétverte a Székesfehérvár felmentésére érkező Haszán budai pasa túlerőben lévő seregét.

A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békekötést követően Pákozdban tartották Fejér vármegye nemesi közgyűlését 1711. május 5-én. Ekkor és a 18. században végig népes település volt, amelynek jobbágyai a Velencei-tó déli partján és a Vértesalján bérelt földeken folytattak extráneus gazdálkodást.

Az 1848–1849-es szabadságharc egyik nagy ütközete, az 1848. szeptember 29-ei pákozdi csata a Sukorótól és Pákozdtól északra lévő magaslatokon zajlott le. A Móga János vezette magyar honvédsereg – még mielőtt véres közelharcra került volna sor – megfutamításra késztette a Székesfehérvárról Buda felé vonuló Jelačić horvát bán seregét. A környék fegyverforgató férfi lakossága is részt vett a csatában, amelynek során a horvátok tartalék seregét lefegyverezték, következményeként pedig a fegyverszünetet kérő Jelačić Bécs felé vonult el. A pákozdi diadal tiszteletére 1950–1992 között szeptember 29-én tartották a magyar honvédelem emléknapját (előbb Néphadsereg napja, később fegyveres erők napja, legutóbb pedig honvédelem napja elnevezéssel).

Pákozd a 2013-tól érvényes új szabályok alapján jogosult a nagyközségi cím használatára, amit 2013. augusztus 20-ánmegünnepeltek.  Az augusztus 20-i állami ünnep és a nagyközséggé válás alkalmából szobrot emeltek I. István magyar királynak, amihez a Nemzeti Kulturális Alap nyújtott támogatást. A szobor Rohonczi István alkotása.

Nevezetességei

Bronzkori földvár maradványai

Pákozdi Csata Emlékmúzeum

Emlékmű a Don kanyarban elesett katonáknak

Természetvédelmi területek

Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület

Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület

Gyurgyalagtelep

Anikó-forrás

Angelika-forrás

Bella-tó