Salman RUSHDIE

TALPA ALATT A FÖLD

Salman Rushdie regénye látszólag mindössze egy rocksztárpáros, Viná és Ormus (a nő is, a férfi is indiai származású), valamint együttesük, a VTO története, "nagy sztorija". Nem hiányzik belőle semmi, ami a legendás rockegyüttesek történeteiben feltalálható, sőt az író még fokozni is tudja az eseményességet, botránykrónikákat és a rajongók őrjöngéseit, többek közt azáltal is, hogy az eseményeket egy lpaparazzóval, Ráival adatja elő, aki nem csak minden fontos mozzanatnak szem- és fültanúja, de az énekesnő, Vina gyerekkori barátja-imádója is. A vaskos regény azonban jóval több, mint megregényesített, fiktív rocksztori. Mindenekelőtt azért, mert az író a rockon keresztül a huszadik század végének globalizált kultúrválságáról is szól, persze nem diszkurzív módon, hanem hatalmas, látomásos képekben, szürreális, mágikus víziókon (többek közt drogos víziókon) át, egy világállapotot jellemezve élénken tragikus színekben, belelopva a nagyívű panorámába saját - ugyancsak legendás - sorsának, halálraítéltetésének, bujkálásának, inkognitóinak kaleidoszkopikusan ábrázolt, mégis lírai vonásait is. De még ezzel sem éri be az író, regénye lehatol a mítoszok, a motologémák, a vallástörténet ősforrásaiba is. Vina - többszörös rájátszások igazolják - tulajdonképpen Euridiké, Ormus Orpheusz, és még számos szereplő antik, vagy még régebbi alakmása felismerhető a műben. Hatalmas regény a Talpa alatt a föld, valószínűleg Rushdie eddigi fő műve, ám, minden allúziója, rejtett és átrajzolt utalása, a benne felhalmozott mérhetetlen kultúrhistóriai anyag ellenére korántsem csupán "vájtfülű" értőknek való olvasmány. Bizonyos szintjei, maga a sztori - mindenki számára érthető, élvezhető. (Legeza)