Szobanövényeink öntözése

Ha valami rendellenességet tapasztalunk szobanövényeink fejlődésében, első gondolatunk, hogy talán nem adtunk nekik elég vizet, vagy éppen túlöntöztük. Talán rosszul öntöztük, - alulról vagy felülről kell öntözni. Miért hullik a levele?

Az okok száma sok lehet, nem csak az öntözésben keresendő, de ez a legkézenfekvőbb magyarázata a gyors hervadásnak.

A mocsári és vízinövények gyökerei jól tűrik, hogy a gyökereik víz alatt vannak, mert onnan is fedezheti oxigénszükségletét. Ápolásukat leegyszerűsíti, ha a cserepüket beleállítjuk egy nagyobb műanyag vagy mázas edénybe, amelyet megtöltünk vízzel. A jól megválasztott méretű edény lehetővé teszi, hogy heti egyszer kelljen feltölteni. Nyaraláskor két-három hetet is kibírnak mondjuk egy lavórnyi vízben. Ebbe csoportba tartozik a vízi pálma (Cyperus) és a rákvirág (Agleonéma)

Az ellenkező végletet képviselik a kaktuszok és a pozsgáslevelű dísznövényeink. Ezek egyáltalán nem bírják a pangó vizet, a túlöntözésre szinte azonnal gyökérrothadás a válaszuk. Ezek a növények a testükben képesek sok vizet tárolni és könnyen átvészelnek nemcsak egy hétvégét, de egy két hetes nyaralást is. Öntözésük: állítsuk a cserepeket vizes tálba, várjuk, míg megszívják magukat. Ezután haladéktalanul vegyük ki a vízből. Ezt úgy tudjuk ellenőrizni, hogy megfigyeljük, hogy a vízbe merített cserépből már nem szállnak fel légbuborékok. Ezek a kaktuszok azt sem sínylik meg, ha a földjük teljesen kiszárad, ennek ellenére ne hagyjuk szomjazni őket. Főleg a nyári  melegben a nem virágzó példányokat. A túlöntözéstől való félelem sokakat arra késztet, hogy akár naponta adjon egy kevés vizet a kaktuszainak. Ez nem jó, inkább ritkán öntözzük, de akkor bőségesen.

A növények is szeretik a rendszerességet, ezért egy általunk kialakított rendszer szerint locsoljunk. A felülről való locsolásnál annyi vizet adjunk a növénynek, hogy a talaja teljesen átnedvesedjen, de ne legyen pangó víz a cserép alatt. Ehhez ismerni kell a növényeinket, hogy mennyi vizet kívánnak éppen, ami a hőmérséklet függvénye. A felülről való öntözést azonban sok növény nem szereti ( begónia, fokföldi ibolya), mert nem szereti, ha a levelét víz éri. Ezért javasolt inkább az alulról öntözés, hisz ha a talaj átnedvesedett csak kiöntjük a felesleges vizet. Ilyen esetben a virágföld tetején sárgásbarna lerakodás jelenik meg, ami figyelmeztet, hogy ültessük át a virágot, vagy legalább a felső réteg földet cseréljük ki.

A szobában tartott növények vízigénye alig változik télen és nyáron. Itt két ciklust kell figyelnünk, a növekedést és a virágzást, ilyenkor több vizet kérnek.

Ha szerencsések vagyunk és nyáron kirakhatjuk őket a szabadba, akkor jobban kell alkalmazkodni a kinti hőmérséklethez és akár naponta locsolnunk kell. Egy dolgot ne tegyünk, ne váltogassuk az öntözési módokat ne járassuk bolondját szegény gyökerekkel, hogy a gyökereknek hol fölfelé, hol lefelé kell törekedni a vízért.(1000tipp)