településeink…

Kisunyom

Kisunyom (horvátul Kišujamba) község Vas

megyében, a Szombathelyi kistérségben.

Fekvése 

A falu Szombathelytől 10 km-re délre, a 86-os számú

főút mellett, a Gyöngyös-sík déli részén, a Sorok 

partján fekszik. Határos települések: Szombathely, 

Ják, Balogunyom,Egyházasrádóc, Sorokpolány.

Nevének eredete 

Nevét középkori birtokosairól a Hermán nemzetségből

származó Unyaniakról kapta. A név valószínűleg szláv

(Unin) eredetű. Előtagja a szomszédos Nagyunyomtól

különbözteti meg.

Története 

Ősidők óta lakott hely, határában kőkorszaki és

bronzkori leleteket találtak. Területén állt egykor

Zsidóvár. A falut 1318-ban Unon néven említik

először. 1340-ben Hunyan,1346-ban Eghazas Vnyan, 

1356-ban és 1410-ban Vnyan, 1430-ban Wnyan 

néven szerepel.A középkorban a Hermán nembeli

Unyaiak birtoka. Szent Mihály-temploma középkori

eredetű, 1438-ban már említik.

Fényes Elek szerint "Kis-Unyom, magyar falu, Vas

vmegyében, ut. p. Szombathelyhez 1 1/2 óra a

körmendi országutban: 350 kath., 20 ref., 10 zsidó

lak., kath. paroch. templommal. Határa róna és jó

buzát terem; legelője elég. Birják Szegedy, Miskey,

Egerváry, s m. t."

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiája szerint 

"Házainak száma 40, a lakosoké 457, akik mind

magyarok és r. kath. vallásuak. Vasúti állomása,

postája és távírója helyben van. A község a Sorok

patak mellett fekszik és körjegyzőségi székhely. E régi

nemesi községnek nevezetesebb birtokosai voltak a

Miskey –, Málik –, Bácsmegyei – és Szegedy -

családok. Plébániája 1698-ban már virágzott.

Temploma 1869-ben leégett, de újra építették."

1910-ben 484 magyar lakosa volt.

Nevezetességei 

Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma középkori

eredetű, a 18. században átépítették. 1869-ben

leégett, de újjáépítették. Oltárképét Anton Spreng

osztrák festő festette 1808-ban.

A faluban Reissig-kastély áll, egykori tulajdonosa 

Reissig Ede Vas vármegye főispánja volt.