formátum fele
2021.05.31. 19:41, magam2
minden ami erdekes lehet
településeink…
Kóny
Kóny község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai kistérségben.
Fekvése
Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz határán helyezkedik el.
Kóny község Győr (22 km) és Csorna (10 km) között, a 85-ös számú főút és a Győr–Sopron-vasútvonal mentén fekszik. A település határában 250 hektárnyi védett terület a Fertő–Hanság Nemzeti Park része. Természeti értéke a tőzegtavak rendszere, melynek 60 hektáros vízterülete horgászásra, csónakázásra alkalmas.
Története
A település címerében korona és ló látható. Az előbb arra utal, hogy a falu II. Andrástól kapta az alapítólevelet (1228).
Az oklevél tanúsága szerint II. András király az 52 szabadosból álló falut a Téth nemzetségből származó Demeternek adományozta.
A falu a nevét a kutatók a szláv „kony” (ló) szóból eredeztetik. Ez magyarázza a ló megjelenését a címerben és gyakori előfordulását a hagyományokban.
A XVI. század végén a királyi kamara a község tulajdonosa a község, de haszonélvezői igen sűrűn váltakoznak, 1622-ben a Gencsy és a gróf Cseszneky család osztozott a birtokon. 1685-től többszöri birtokosváltás után ismét a győri káptalané lett.
1641-ben Nádasdy Ferenc katonái kifosztották a települést.
A XVIII. századi virágzó állattartás eredményeként bekövetkező gazdasági fellendülés megteremtette az alapját az újabb és újabb építkezéseknek.
A XIX. században a jobbágybirtokok megváltását követően is jelentékeny területű föld maradt a káptalan kezén.
Kónyi verbunk
A kónyi verbunk a Rábaköz legelterjedtebb, egytételes (körverbunk) típusa. A két világháború között háttérbe szorította a korábban általánosabb karéj nevezetű táncot.
Látnivalók
Barokk stílusú római katolikus templom, eredetileg egyhajós, újabban kereszthajóval és új szentéllyel megtoldott épület, egy toronnyal
Szent Antal-kápolna
Sírtói-kápolna
Nepomuki Szent János szobor
Szentháromság-szobor
Tőzeg-tavak
Kerék-tó