olvasó - sarok...

Robert MERLE

JÓ VÁROSUNK, PÁRIZS

A mű Merle korábbi történelmi regényeinek folytatása, hisz a derék hugenotta család sarját, Pierre de Sioracot már jól ismerjük a Francia história és a Csikóéveink kötetekből. A főhős most fejezi be diákéveit, Montpellierben orvosdoktorrá avatják. Kíséri őt fivére Samson és felemás szemű szolgája, majd a dorbézolások közepette hozzájuk vetődik az olasz származású vívómester. A nagy ceremónia után délvidéki családi fészkükbe, a gyermekkor színhelyére igyekeznek. Hazafelé tartván Pierre párbajban megöli családja ádáz ellenségét, Fontenacot. Élete veszélyben forog, minduntalan el kell nyernie a király kegyét - a négy derék ifjú félelmet nem ismerve a királyi székhely felé indul, a kegy megszerzéséért. A vidéki ifjak ámulva csodálják Párizst. Pierre apjára hivatkozva bejáratos lesz a Louvre-ba, ahol ellesi az udvari élet minden fortélyát. Később ez is csak bonyodalmak forrása lesz.... Hősünk és kísérete itt éri meg a Szent Bertalan napjára virradó éjszakát, a történelem egyik legszörnyűbb vérfürdőjét. A bátor, jó humorral megáldott ifjak kegyetlen nehézségek árán kiverekszik magukat a véres harcok közepéről, apjuk nem kis örömére visszatérnek Mespeshbe. A regényben a korabeli történelem részletekbe merülő korrajza mellett jelentős hangsúlyt kap a testi szerelem, ami mellett Pierre Angelikához, nagy szerelméhez fűződő platonikus érzelmei szinte komikus hatást keltenek.
A regényt könnyed, szórakoztató stílusa és érdekes, izgalmas eseményei élvezetes olvasmánnyá teszik. (Legaza)