településeink…

 

Nemescsó

 

Nemescsó (németül Tschobing, szlovénül és horvátul 

Čobin) község Vas megyében, a Kőszegi járásban.

 

Fekvése

 

Kőszegtől 6 km-re délkeletre, Lukácsházától 3 km-re

keletre fekszik a Borzas-patak mellett.

 

Története

 

Már az őskorban lakott hely volt, határában

kőkorszaki és római emlékeket is találtak. A

települést 1248-ban Cho alakban említik először. Első

ismert földesura Csói Márton volt. 1283-

ban Chou, 1418-ban Chow, 1420-ban Felsew

Cho alakban említik. 1511-től szerepel a nemes

előtaggal, ekkor Nemes Choalakban említik. Neve a

régi magyar Chu személynévből származik. Nevének

előtagja a 16. században alapított Pusztacsótól is

megkülönbözteti és egykori kisnemesi lakosságára

utal. A Csói család a 13. század második felében

jelentős szerepet játszott. Az ellenreformáció idején

egyike a megye két megmaradt evangélikus

egyházának (a másik Nemesdömölk). Az 1681-es

soproni országgyűlés döntése következtében ugyanis

a protestánsok megyénként csak két templomban

folytathattak vallásgyakorlatot. Ez a korszak

meghozta a település felvirágzását és 100 évig tartott

(1681-1781). Az evangélikusok két imaházban

vehettek részt istentiszteleten, az egyik a magyarok,

a másik a német nyelvűek számára működött. Az

előbbi fazsindellyel fedett épület a mai evangélikus

templom mellett átt, az utóbbi egy pajtaszerű

faépületben működött, majd 1702-től egy erre a célra

épített faépületben. A falunak református iskolája és

tápintézete volt. A mai evangélikus templom II.

József türelmi rendelete után 1784-ben épült fel.

 

A tűvészek sem kerülték el a községet, 1742. július

12-én egy lakóházból kijövő tűzkakas pusztított,

majd 1754-ben a templom környéke égett le.

Megrongálódott az iskola tető szerkezete is, melyet

hatalmas összefogással két hét alatt helyreállítottak.

Ezt követően az Önkéntes Tűzoltó Egyesület alakuló

ülés 1893. május 7-én volt.

 

Vályi András szerint "Némes Csó. Magyar falu Vas

Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai

evangelikusok, népes hely, és árváknak háza is van

benne, síkon fekvő földgye termékeny, réttye jó

minéműségű, fája elég, ’s eladásra is módgya lévén,

első Osztálybéli." 

 

Fényes Elek szerint "Nemes-Csó, magyar falu, Vas

vgyében, ut. p. Kőszeghez 1 1/2 óra. Lakja 200

evang., 80 kath. Ágostai anyaekklézsiája a legrégibb

időkben állitatott fel, mellynek eredetére felmenni alig

lehet. A vallásbeli szabadságot létesitő kir. parancs

előtt 3 predikátora volt, kik közül kettő német, egy

magyar és egy vindus nyelven szolgált. A

türelemparancs után 4 magyar, 5 vindus, és 11

német anyagyülekezet állitatott fel Vas vgyében.

Határa termékeny, de szük. Többen birják." 

 

1910-ben 421 magyar lakosa volt, Vas

vármegye Kőszegi járásához tartozott.

 

1902-ben létrejött Nemescsó székhellyel a

körjegyzőség, amelyhez

Kőszegpaty, Pusztacsó és Tömörd csatlakozott. Ekkor

épült a jegyzőség épülete - a mai Faluház. Az 1950-

es évektől a körjegyzőség átkerült Lukácsházára.

 

Az egyházi iskola 1701-től az államosításáig 1950-ig

működött. 1928-ban felépült az új iskola, nagy,

világos tanteremmel, irodával és előszobával. 1959-

ben épült új tanterem majd 1996-ban létesült új

vizesblokk. Az első világháborús emlékművet 1937-

ben közadakozásból állították a hozzátartozók és a

falu lakossága. A második világháborúban elesettek

emlékművét 1989-ben, szintén közadakozásból

állították fel.

 

Nevezetességei

 

Evangélikus templom

 

Szent Péter és Pál római katolikus templom

 

A római katolikus templom

 

Weöres-kúria

 

Vissza a bloghoz

Új hozzászólás Frissítés