településeink…

Kajdacs

Kajdacs község Tolna megye Paksi kistérségében.

Fekvése 

A község a Duna-Sió közén, a Mezőföld déli részén terül el; Szekszárdról 24 km-re észak-északnyugatra.

Megközelíthetősége 

A település a 63-as számú főútról (Szekszárd-Székesfehérvár) könnyen megközelíthető.

Vonattal korábban a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék)vasútvonalán volt megközelíthető. A megállóhely Nagydorog és Kölesd-Alsótengelicközött volt. A falutól távolabb (mintegy 3 kilométerre) található vasúti megállóhely régebben közvetlen összeköttetést biztosított a főváros és Kajdacs között. A viszonylag nagy távolság következtében fokozatosan lecsökkent a személyforgalom; emiatt 2009. december 13-tól nem állnak meg a vonatok. Jelenleg Nagydorog állomásról közvetlen autóbsz összekötettetésel közelíthető meg a főváros 2 óránként

Története 

A kis falu neve nemcsak honfoglalás kori lelőhelyként méltó említésre, a középkor viharos századaiban is az országos jelentőségű események sodrába került. A magyar koronát őrző Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János. A Szapolyai-párti hadvezér foglyát, és a koronát ura után vitte a mohácsi síkra. János király Perényi Pétert augusztus 18-án átadta II. Szolimán szultánnak, ő maga pedig hűbéri kézcsókkal elismerte a szultán magyarországi uralmát.

A falu a középkorban a környék egyik legnépesebb települése volt. A szekszárdi vilajet összeírása szerint 1572/73-ban Kajdacson 32 családfő fizetett adót. A török kiűzése után a megye új birtokosai között megjelentek a XV. században Liptó megyében birtokot szerző Sztankovánszkyak is. A család, amely a Tolna megyei Kajdacsra házasság és birtokcsere révén került 1724-ben, a XIX. századi megyei közéletben jelentős szerepet játszott.

Nevezetességei 

Sztankovánszky-kastély

A falu központjában található jelenleg tanintézményként üzemel, a Sztankovánszky családról bővebben a falutörténetben olvashat.

Sztankovánszky mauzóleum

A Sztankovánszky család mauzóleuma a falu szélén található. Az épületet Sztankovánszky Imre fia, János építette a család részére 1876-ban, apja sírja is idekerült. A mauzóleumot a kor legünnepeltebb mestere Ybl Miklós tervezte segédjével Ney Bélával. A bejárat feletti Keresztvivő Jézus domborművet Sommer Ágoston, pesti szobrász készítette. Az egykori üvegablakait Münchenből hozatták. A kifosztott és omladozó kápolnát 1988-ban szépen helyreállították.