jó reggelt...

Reggelek egyikén

Áttetsző csipke-rózsákon át
az ég tűzgolyó vándora
átfestette a nyúztózó szoba falát.
Átfolyt a fény az ágakon
megtorpant a zsúfolt asztalon,
lecsordogált a könyv halmokon,
ébresztőt simított a homlokon.
Arcával mindent vörösre váltott
ahogy derűsen érkezett,
s mikor távozott az ablakon át,
már tejszín elfehéredett.
Reggel lett, új reggel, új kikelet
a ház szokott neszekkel ébredezett.
Átaraszolt a fény-üzenet mindenek felett
ég aljára rajzolt kérdőjelet;
ébred a világ, az élet szól Neked,
a hétköznapi csodát
reggelenként vajon felfedezed?

(BCsG)