Elmehet Kukutyinba zabot hegyezni. - mondjuk olyan embernek, akivel nem törődünk; mehet, ahova akar.
„Hová mész? Kukutyinba zabot hegyezni.” – e jelentésében pedig kitérő válaszként használjuk a szólást.
A zabot hegyez értelmetlen haszontalan munkát jelöl. Hasonló kifejezésünk a borsót gömbölyít vagy a jeget aszal.
A Kukutyin helynév létező településre utal ugyan, a kifejezésbe azonban feltehetően csak valószínűtlen hangzása miatt került be.
Merre található Kukutyin?
Kukutyin nevű településből kettő is létezik. Az egyik a Szeged és Makó között elterülő Ferencszállás része.
Ferencszállást 1828-ban alapította a deszki Báró Gerliczy Ferenc. A település nevét Gerliczy báró Ferenc nevű fiáról kapta. A területen virágzó dohánytermesztés folyt, a báró majorrendszert alakított ki, szerződött dohánykertészeket alkalmazott, akik az év nagy részében családjukkal együtt dolgoztak és laktak a Nagymajorban. A helyet az egykori katonai térképen így jelölték: pa Kukutyin, azaz Kukutyin puszta.
A kukutyini terület az 1880-as évek idejében zabbal volt bevetve, de az éppen akkor tetőző Maros miatt a földeken nem lehetett dolgozni. A leleményes parasztemberek nem akarták, hogy veszendőbe menjen a termés, ezért csónakokba ültek és úgy vágták le a zab "hegyét", a kalászát.
A másik Kukutyin az országhatáron túl, Romániában található. A csángók nevezik így a Prut melletti Cucuteni községet, amely a környékén feltárt neolitikumi, 5–7000 éves leletekről nevezetes. A jellegzetes, spirális motívumokkal díszített agyagedények és zsírfarú asszonyságokat ábrázoló szobrocskák készítőinek kultúrája a lelőhely alapján Cucuteni-kultúra néven került be a szakirodalomba.