településeink...

Almásháza

Almásháza egykor tipikus egyutcás zalai törpefalu volt egy kicsiny templommal. Ma kelet felé terjeszkedve már kétutcás település. Polgármesteri hivatala Zalacsányban működik.

Fekvése

A Zalai-dombságban fekszik, a Principális-csatorna és Zala folyó között.

A településre ritkán jár menetrend szerinti volán busz. A falutól egy kilométerre lévő 76-os számú főúton az Almásházi elágazó megállónál a Zalaegerszeg és Keszthely között közlekedő – menetrend szerinti – buszok nagy része megáll.

Története

A község első írásos említése 1198-ból származik (Almas). 1381-ig a szentgotthárdi ciszterek, majd a kapornaki bencés szerzetesek birtoka volt. 1464-ben körmendi katonák pusztították el a falut.

Az aprófalu 1564-ben újból a szentgotthárdi ciszterek kezébe kerül, de néhány kisnemes is maradt a településen. Az 1580-as évektől fokozatosan érték támadások, illetve magas adókat róttak rá az oszmán földesurak. Így a 17. században teljesen elnéptelenedett a település, és 1700-ig néptelen is maradt. Ekkor a Batthyány család birtokába jutott, akik majorságot hoztak létre Almásháza körül. A falu lakosai nagyrészt ezeken a földeken dolgoztak. Templomuk nem volt, csak (Nagy)Kapornakon. Az elemi iskolája a 19. századra működésképtelenné vált.

1867-ben a falu teljesen leégett. 1908-ban szentelték fel a település első egyházi intézményét, egy kápolnát. Az 1950-es években az életszínvonal látványosan megugrott, 1950-ben bevezették az áramot, majd 1954-ben művelődési központ is épült. Az 1959-ben alakult termelőszövetkezet is látványosan fejlődést produkált, így valamelyest meggátolva az elvándorlást. Az 1990-es években Almásháza viszonylag hamar ráált a falusi turizmus adta lehetőségekre, s a német turisták között is kedvelt hellyé vált. 2002 után olcsó házhelyek osztásával betelepülés indult meg.

Nevezetességei

• Kápolnája 1908-ban épült, előtte 1864-ből való kőkereszt áll.
• Határában horgásztó található.
• Szérüskert fesztivál (2004 óta minden szeptemberben).