településeink...

Álmosd

Álmosd: község Hajdú-Bihar megyében, a Derecske–Létavértesi kistérségben

Fekvése

Az Alföldön, a román határtól nem messze, Debrecentől kelet-délkeleti irányban 35 km-re fekszik.

Története

Első írásos említése 1261-ből való (Almus). A település neve az egykori Álmos (Almus) személynév „d”-képzős változata. Nevét régen többféle változatban is írták: Alumas, Almuz, Almus, Almos-formában is.

A település az álmosdi Chyre nemzetség ősi fészke és temetkezőhelye volt.

126l-ben V. István király Álmos fia Chyre részére már új adománylevelet ad a településre. Az álmosdi Chyre család 1554-ben bekövetkezett magvaszakadtáig bírta Álmosd-ot. A család kihalta után a falut Thay Ferencz királyi lovászmester kapta adományba.

1442-ben a Zoárdfiak-nak is birtoka.

1554-ben adományként Dobó István tulajdonába került. 1604. október 15-én Álmosd határában arattak győzelmet Bocskai István hajdúi Basta császári tábornok serege fölött (álmosdi csata).

Az 1600-as évek utáni időkben több birtokosa is volt; a Péchy, Bagossy, Csanády, Somodory, Kölcsey, Chermel, Gulácsy, Balku, Fényes, Szodoray, Miskolczy és Kazinczy családok tulajdonában volt.

A 20. század elején a Fráter és a Bay családoknak voltak itt birtokai.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[2]

Nevezetességei

• Kölcsey Ferenc Emlékház, 1812–1815 között itt élt és dolgozott Kölcsey Ferenc
• Kovácsműhely, kiállítás az egykori műhely berendezésével, szerszámaival, termékeivel
• Református templom: 13–14. századból való, többször átépítve
• Görög katolikus templom: 1850-ben épült.
• Lelkészlak: barokk stílusú a 18. századból
• Emlékmű az álmosdi csata helyén
• Post-Mail-Art Múzeum