tudtad...?

Miért himbáljuk a karunkat?

A járó vagy futó emberek többsége – hacsak nem törekszik tudatosan az ellenkezőjére – a karját is mozgatja haladás közben, mégpedig úgy, hogy mindig az előrelépő alsó végtaggal ellentétes oldali kar lendül előre. Többen is vizsgálták, miért alakult ez így.

Amikor lépünk, csípőnk a lépés hosszával arányos mértékben néhány foknyit oldalra fordul. Ezt a váll ellentétes irányú elfordulása kompenzálja, amely egyrészt a gerinc fordulása, másrészt a karok lendülése révén jön létre. A csípő és a váll ellentétes irányú harmonikus mozgása garantálja a törzs stabilitását, az egyenletes, egyenes járást.

Ezen a ponton kicsit bonyolódik a helyzet, felmerül a kérdés: miért mozognak a karok? Sokáig azt gondolták, hogy a váll aktív mozgatásáért ebben a helyzetben a gerinc rotációja felelős, a karok a váll elfordulását követve passzívan lendülnek előre-hátra. Újabb kutatások azonban rávilágítottak, hogy a felső végtagban igenis aktív (de nem tudatosuló) mozgás történik a járás során, a lendítések amplitúdója és frekvenciája (nagysága és gyakorisága) összhangban van a lépések ritmusával. Ez központi idegrendszeri szabályozásra utal.

Könnyen érthető, miért kellemetlen megfékezni a karok vállból elinduló lendülését. Hiszen ilyenkor külön koncentrálni kell arra, hogy a járási automatizmus során meginduló felsőtestbeli mozgásokat megfékezzük, ellensúlyozzuk, izommunkát fejtsünk ki a normálisan meginduló mozdulat megakadályozására.

A sportolók, elsősorban a futók és gyaloglók tudatosan használják felső végtagjaikat a kellő lendület fenntartásában, a minél jobb eredmény elérése érdekében. Orvosok felismerték továbbá, hogy súlyos – főként központi idegrendszeri – betegségeket követően, ha a betegnek újra kell tanulnia a járást, a karok tudatos mozgatásával látványosan elősegíthető az alsó végtagok mozgása, a lépések koordinációja is.