településeink...

Bakonyszentiván

Bakonyszentiván község Veszprém megyében, a Pápai kistérségben.

Fekvése

Az északi Bakonyalja hosszan elhúzódó, É-D irányú kavicsos, homokos, helyenként löszös dombhátai települt falu 170 m magasan fekszik. A szántóföldenként és kisebb részben szőlőként használt dombok igen alacsonyak, a határának D-Ny-i részén érik el a 200 m-t. Legmagasabb hegye a szőlőhegy:209 m. Ezeken a helyeken kisebb erdők is vannak. A Kánya és a Szakács ér a Bakony lábainál ered. A völgyekben réteket találunk .a szőlőhegy K-i oldalán szép japán akácerdőt találtunk .A település kellemes táji környezetben található,területe valamivel több, mint 900 ha melynek belterülete 43 ha-t tesz ki. a településen nagyrészt extenzív mezőgazdasági területek találhatók,jellemző művelési ág a szántó,gyep,rét.

Története

A falu templomának védőszentjéről, az Ivánnak nevezett keresztelő Szt. Jánosról kapta nevét, ahogy ez ott a 13. század második felében szokásban volt. A templomhoz plébánia is tartozott. A falut és vele templomát egy 1330-as oklevél birtokosaival együtt említi: János és Beke „de Sancto Johanne” nemesek. Plébánosairól 1480-ból, 1500-ból, 1501-ből maradt fenn. A falu folyó partjára települt. Az adatok szerint egy helybeli (Szentiványi család) nemesi család birtokolja a középkorban. 1448-ban, a Pápai család próbálja megszerezni. 1448-ban is a Szentiványiaké a szomszédos Zsörkkel és Vanyolával együtt. 1531-ben 15 portájából 6-ot égetett fel a török. 1542-ben is a Szentiványiaké. A 13 századtól templomos helynek tartják, plébánosait a 15 századtól említik. Kereken 200 évig állt pusztán. Ez idő alatt 1702-ben Tötösi Jánostól a veszprémi püspök veszi meg 1100 Ft. örök áron. Később az Eszterházy család birtokába találjuk, mely előbb az ugodi, majd pápai uradalomhoz csatolja. Az Eszterházy pusztát újratelepítés előtt, 1735-ben térképezték fel. 1744-ben az Eszterházyak katolikus hitű dunai-bajor parasztokat telepítenek be. A megtelepítés sikerrel járt, a falu határában az 1750-es években kimért 36 egész telek 1770-ben mind lakott. Mint filia 1779-ben a pápateszéri római katolikus plébániához tartozik. Iskolája az 1771-es adatok szerint 27 éve működik. 1785-ben 524 lakost számláló község népessége 1960-ra 497 főre csökken. A községhez tartozik hangyálos tanya, Kapcsándi malom, Szakács malom külterület egykor 15 lakossal (ma már lakatlanok). A falu német ajkú lakosságát az 1940-es évek végén kitelepítették Fenyőfőre és Lókútra, amely megviselte az érintett lakókat. Később, aki tudta, visszavásárolta a házat és visszajött a faluba, de ezt nem mindenki tehette meg. Volt, aki nem élte túl a kitelepítést.

Nevezetességei

• Római katolikus templom:

A falu főutcájának középen áll az 1794-ben épült késő barokk templom. Hossza 31 m, szélessége 14 m, a torony magassága 35 m. Építtetője gróf Esterházy Károly Pápa, Devecser, Ugod örökös ura. Ő építtette a bakonyszentiváni templomon kívül a bakonyszücsi, a balatonarácsi, a bébi, a csóti, a devecseri, a fenyőfői, a hidegkúti, a pápanyőgéri, a pápateszéri, az ugodi, a kővágóörsi és a pápai plébánia templomot is. Tanulmányait Rómában végezte. Fiatal korában nagybátyjának, Esterházy Imre esztergomi bíboros-érseknek pozsonyi udvarában nevelkedett. 20 évesen Rómába került, hogy a Germánico-Hungaricumban befejezze Nagyszombatban megkezdett teológia tanulmányait. Itt ismerkedett meg Róma barokk pompájával. Hazatérve Pápán lelkészkedett. A 17. század végén építette a templomot, amely a pápai uradalomhoz tartozott. Egyhajós elrendezésű. A templom főhomlokzatát törtvonalú oromzat járja. Belső festése 1983-ban lett elvégezve. Az altöttingi szűzanyaszobrot, amit az ide betelepültek hoztak, valamikor ellopták, majd 1990-ben kapták vissza. Az oltárkép Jézus megkeresztelését ábrázolja. A templomot 1794-ben szentelték fel, valószínű Spánic Igánc pápateszéri plébános (1732–1795. december 18.).

• Csárdai kápolna:

Csárda-puszta elnevezése valószínű az itt lévő ló cserélő csárdáról kapta a nevét. Helyét a néphagyomány megőrizte. Itt épült fel a kápolna 1773-ban. Építtetője Török Sándor tárnokmester. A 12,5x3,5 m méretű építmény barokk stílusú. A belső berendezés rokko stílusú. Az oltáron üvegkoporsóban Szent Ágoston faragott szobrát látjuk. A felette lévő fogadalmi kép 1773-ból való és a Szentháromságot ábrázolja. A kápolnában még több kép és szobor is található. Itt volt az altöttingi szűz kegyszobra, melyet az a Szentivánra betelepültek hoztak magukkal. Ebben a kápolnában áldották meg Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia házasságát 1841-ben.

• Kálvária:

Ez a kálvária kőből épült 1873-ban. Építetője a kereszten lévő monogram szerint Tülmann Jánosné szül. Radics Magdolna. A kálvária az 1980-as évekre teljesen romossá vált a stációkkal együtt. Ekkor került sor a teljes felújításra saját erőből, saját munkával. Érdekessége, hogy nem 14 stáció van, hanem a kápolna résszel együtt csak 7 (A 7-es kálvária német).

Csárdai kápolna