honnan ered a csöbörből vödörbe vagy másképpen a cseberből-vederbe szólásunk?
A magyar nyelvben élő szólások élénkítik nyelvünket és stílusunkat. A szólás és a közmondás közötti különbség az, hogy a szólás valamely fogalom helyettesítője, a közmondás viszont már ítélet. Például az „Úgy fél tőle, mint a tűztől” szólás, az „Égett gyerek fél a tűztől” közmondás, azonban „Könnyű Katát táncba vinni” szólás is, közmondás is.
Cseberből-vederbe, azaz ott vagyunk, ahol a part szakad. Ezeknek a szólásoknak a jelentése többnyire arra vonatkozik, hogy valamilyen veszélyes szituációba keveredtünk, amelyet megelőzően már egy másik, hasonlóban voltunk. Azaz nem hogy megoldottuk volna a fennálló problémát, de egy hasonló rosszba keveredtünk. A vízből ugyan kijutottunk, de ott vagyunk, ahol a part szakad.
A cseber, mint a vödör is vízhordásra szolgált, így bármelyikbe esik is bele az ember, mindenképpen vizes marad. A csöbör egyébként egyfülű, vödör alakú edény volt, amely űrmértéket is jelentett. A szólásnak további változatai lehetnek még a „De akkor ott vagyok, ahol a mádi zsidó!" illetve, egy ókori görög mondás: „A tűzből a lángokba”.