tudtad...?

Ki "fedezte fel" a levegőt?

"Aiolié szigetére kerültünk ekkoron; ott él 
Miolosz Hippotadész, aki kedves az égi lakóknak;
úszó szép sziget ez; rézfal kanyarog körülötte
végig, büszke, szilárd, s a kopár szirt fut föl az égre...
Teljes hónapon át szeretettel látva, kikérdett
Trója felől, az akháj gályákról, visszautunkról;
én pedig őneki mindentrendjén sorra soroltam.
És miután már én kértem, hogy utamra eresszen,
s küldjön, nem mondott nemet, és volt gondja utamra.
Nyúzva kilencéves marhát, ideadta a bőrét,
és a süvítő sok szél útját mind belezárta,
mert őt tette Kronosz fia minden szélnek urává,
hogy szüntesse vagy indíthassa, ahogy csak akarja..." 


Bizonyára kitalálták, hogy Odüsszeusszal jártak Aiolosz szigetén. Tolmácsunk Devecseri Gábor volt. Utunk célja az volt, hogy bemutassuk, miként vélekedett az ókori mítosz a levegőről, illetve a szélről. Prózában: Homérosz korában, vagyis 4000 évvel ezelőtt a szeleknek még "királya" volt, kinek szavára egy nagyobbacska marhabőr zsákban megféri valamennyi "légmozgás"... 

A mitikus világkép mellett, az i. e. 5. században görög földön megjelenik a tudományos világmagyarázat igénye is. Az emberi értelem valami egységes anyagot és okot keres, melyből a világ sokféleségét ésszerűen magyarázhatja. 

"Mondják, hogy Anaximenész tanítása szerint az összes dolgok őseleme a levegő, amely kiterjedésére nézve végtelen, viszont jellegzetes tulajdonságai folytán meghatározott. Minden a levegő bizonyos fokú sűrűsödése és ritkulása által keletkezik. A mozgás öröktől való..." 

Így foglalta össze a milétoszi természetbölcselő, az egyik korai görög materialista: Anaximenész tanítását Plutarkhosz... 

A levegőről alkotott tudományos felfogás ezután évszázadokon át nem sokat változott: őselemnek, kezdettől fogva létező adottságnak tekintették. A középkori "tudományos" vélekedés: a horror vacui-nak nevezett elmélet szerint a természet irtózik az ürességtől, és a teret mindig igyekszik valamivel kitölteni. Emiatt emelkedik fel a víz a szivattyúban... Egy darabig... Mert nagyon hosszú szivattyúcsőben a víz nem tölti ki teljesen a teret, és sohasem emelkedik 13,3 méternél magasabbra! Persze, ez ellentmondott a régi mesterek tanításainak, a "horror vacui" elvének. Ezt az álláspontot egy ifjú olasz tudós, bizonyos Torricelli képviselte - Firenze városában. Megfigyelt és következtetett: a higany 13 és félszer súlyosabb a víznél. Mi következik ebből? Az az erő, amely a vizet a szivattyúcsőben 13,3 m magasságba hagyja emelkedni, a higanyt csupán a vízoszlop 1/13-ad vagy 1/14-ed részének magasságába engedi feljutni. Az elmélet legjobb bizonyítéka a gyakorlat: a kísérlet. Ha egy egy méter hosszú, egy centiméter átmérőjű és egyik végén zárt üvegcsövet higannyal töltünk meg, és egy tálba állítjuk: a higanyoszlop lesüllyed, és az előzetes számításoknak megfelelően 76 cm magasságban áll meg. Mi következik ebből? Az, hogy az az erő, mely a higanyt nem engedi kifolyni a lefelé fordított csőből, és egyensúlyt tart egy 76 cm magas higanyoszloppal, az nem a rejtélyes "horror vacui", hanem egy közvetlenül tapasztalható és lemérhető erő: a levegő nyomása. Torricelli 1643-ban megalkotta a légsúlymérőt, és ezzel kezdetét vette a levegő tudományos fizikai megismerése... A 17. században derült ki, hogy a levegő test; súlya, mérhető nyomása van, mint a fának vagy a vasnak.