olvasó - sarok...

JÓKAI Mór

A JÖVŐ SZÁZAD REGÉNYE

Az írói fikció szerint a 20. század második felében játszódó Jókai nagyszabású kísérlete arra, hogy a kiegyezés utáni válságának, szorongásának motívumaira megoldatlan külpolitikai, társadalmi, nemzeti kérdéseire legalább a távoli jövőben bizakodó választ találjon, s kora bírálatát az utópia szellemében fejlessze tovább és haladja túl. Habsburg Árpád és a székely feltaláló Tatrangi Dávid szövetsége a Monarchia jövőjéről szőtt események álomszerűen széppé stilizált változata, az Oroszországgal vívott háború pedig azokat a félelmeket, tapasztalatokat hosszabbítja meg a fantázia erejével, melyek a pánszlávizmus veszélye, az orosz anarchisták ideológiája, valamint a porosz-francia háború hírei nyomán terjedtek el és ijesztették meg a liberális európai polgárságot. A Jó és Rossz mitikus eredetű küzdelmében a kultúra és az erkölcs értékein kívül a civilizációs fölényre, a tudomány és (hadi)technika területén elért elsőségre is szükség van, s ez az eszmekör a regény tudományos-fantasztikus aspektusára hívja föl a figyelmet. A Nihil országának legyőzése, az örök béke kiharcolása után a tudomány eredményei a nagy utópiát, az "Otthon álmát" a földi élet természeti feltételeinek megjavítását szolgálják. A politikai ábrándosságon, tudományos naivitáson, művészi egyenetlenségen is átsüt a kompozicióban Jókai nemes humanizmusa, a természettudományos és a humán kultúra szakadása elleni tiltakozása. Művészi erényei közül itt elsősorban a gazdag fantázia, az esztétikai minőségek sokrétű gazdagsága s kivált a leírások festőisége megragadó, melyben a megfigyelésen alapuló láttató erőt olykor már a századvég modern képzőművészeti látásmódja színezi át újszerűen dekoratívvá.  (Legeza)