településeink…

Jászjákóhalma

Jászjákóhalma község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.

Fekvése 

Jászjákóhalma Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, a Jászságban található, Budapesttől kb. 85 km-re, a legközelebbi várostól, Jászberénytől kb. 6 km-re, a megyeszékhelytől, Szolnoktól pedig kb. 45 km-re. A község a Tarna bal partján fekszik. Ugyanakkor a településtől néhány száz méterre található a Zagyva is, illetve a Zagyva és a Tarna folyók összefolyása. (Érdekesség, hogy bár a Tarna a nagyobb, az egyesült folyó a Zagyva nevet viseli tovább.) Területén belülre esik (mérések szerint) a Jászság közepe. A községet a legtipikusabb jász településként tartják számon halmazos, kertes jellege miatt. Szomszédos települések: nyugatra Jászberény (kb. 6 km), délre Jásztelek (kb. 5 km), keletre Jászapáti (kb. 10 km), észak-északnyugatra Jászdózsa (kb. 7 km).

Megközelítése 

Közúton a 31-es főúton érhető el, Budapesttől kb. 85, Jászberénytől kb. 6 km-re. Elérhető még Jászdózsa, illetve a 32-es főútról Jászteleken keresztül, mellékutakon.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik, de érinti a települést a Volánbusz Zrt. és a Mátra Volán Zrt. néhány járata is.

Vasútvonala nincs a településnek.

Története 

Jászjákóhalma határát már 10-13 ezer évvel ezelőtt járta a mezolit kori ősember, mint ezt a Jászberény határán lezajlott ásatás leletei bizonyítják. A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötőCsörsz árok nyomvonala.

A mai községet is valószínűleg magyarok lakták eredetileg, majd a tatárjárás után jászok telepedtek ide. 1357-ben már egy határperben említik Berénnyel, mely szerint Csupor Domonkos már régóta birtokolta a falut. Később több birtokosról van említés,1550 körül a török összeírása szerint kb. 100 fő lakta.

A templom legrégebbi - gótikus - része a hagyomány szerint Zsigmond király idejében épült az 1400-as évek első felében. 1701-ben bővítették barokk stílusban a régi templomot, miután egy erős földrengés ledöntötte az eredeti tornyot. Az új toronyra a pénzt a jákóhalmiak gyűjtötték össze. A török időkben Mehmed Mahmud, a berényi palánkvár parancsnoka birtokolta a falut, amely ebben az időben sem néptelenedett el teljesen. A török időket nehezen, de átvészelte, nem úgy mint több környékbéli település. (például Borsóhalma, vagy Négyszállás)

Miután I. Lipót eladta a Jászságot, a jákóhalmiak is csatlakoztak Rákóczi szabadságharcához , tőle várván a felszabadítást, ez azonban csak saját erejükből történhetett meg, a Redemptió során, amikor is a jászok visszavásárolták magukat a Német Lovagrendtől. Jákóhalmán 129 redemptus volt. A település határán állt egy kétszáz év körüli kőhíd , amelyet sajnos több mint 20 éve elbontottak.

1854-ben a községben, már több mint 2400-an laktak. 1928 előtt a község neve: Jákóhalma volt. Iparos településként tartották számon. A településre 1928-ban vezették be az áramot, s 1963-ban csinálták meg a Főutca kivilágítását.

Jászjákóhalmának is megvan a II. világháborús története. Sok jákóhalmi harcolt a frontokon, emlékmű is őrzi a hősiességüket. A háború vége felé volt olyan nap, amikor 50 ezer német katona vonult át a településen. Ekkor zajlott le a jákóhalmi légi csata. Kb. 12 szovjet gép kezdte el bombázni a német katonákat. Azok légvédelmi ütegekkel és kézifegyverekkel viszonozták a tüzet. A postánál pedig a vadászgépek a várakozó tömeg közé lőttek. 1944-ben megérkeztek a szovjet alakulatok a Jászságba. Jászjákóhalmát hét német katona védte. A szovjetek Jásztelek felől akartak támadni, mert nem voltak tisztában az útviszonyokkal. A T-34-esek elakadtak a sárban, így kitűnő célpontot nyújtva a németeknek. Több mint egy hétig képesek voltak tartani a falut. Végül visszavonultak Berénybe, s felrobbantották a Tarna-hidat. Ezután bevonultak a szovjet csapatok Jákóhalmára.

A település 1956-ból is kivette a részét. A forradalom idején ledöntötték a jákóhalmi szovjet emlékművet, majd több jákóhalmi is csatlakozott a felkelőkhöz.

Népcsoportok 

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei 

Római katolikus (Szent Jakab-) templom: Eredetileg a XV. században épült, gótikus stílusban. 1778-ban barokk stílusban átalakították, és az eredeti, gótikus templom az új épület oldalkápolnája lett.

Szent Kereszt-kápolna és Kálvária: 1884-ben épült.

Szent Vendel szobra: A jellegzetesen jászsági szobor 1902-ben készült.

Horváth Péter Helytörténeti Gyűjtemény: 1998-ban nyílt meg.

Kőkereszt: 1827-ben készült.

"Kakasos" Jézus-szobor: A XIX. században készült.

Tarna-híd (kanyarhíd)

Laki Ida Képtár

18. századi istálló