2021.09.03. 08:17, magam2
településeink…
Nemescsó
Nemescsó (németül Tschobing, szlovénül és horvátul
Čobin) község Vas megyében, a Kőszegi járásban.
Fekvése
Kőszegtől 6 km-re délkeletre, Lukácsházától 3 km-re
keletre fekszik a Borzas-patak mellett.
Története
Már az őskorban lakott hely volt, határában
kőkorszaki és római emlékeket is találtak. A
települést 1248-ban Cho alakban említik először. Első
ismert földesura Csói Márton volt. 1283-
ban Chou, 1418-ban Chow, 1420-ban Felsew
Cho alakban említik. 1511-től szerepel a nemes
előtaggal, ekkor Nemes Choalakban említik. Neve a
régi magyar Chu személynévből származik. Nevének
előtagja a 16. században alapított Pusztacsótól is
megkülönbözteti és egykori kisnemesi lakosságára
utal. A Csói család a 13. század második felében
jelentős szerepet játszott. Az ellenreformáció idején
egyike a megye két megmaradt evangélikus
egyházának (a másik Nemesdömölk). Az 1681-es
soproni országgyűlés döntése következtében ugyanis
a protestánsok megyénként csak két templomban
folytathattak vallásgyakorlatot. Ez a korszak
meghozta a település felvirágzását és 100 évig tartott
(1681-1781). Az evangélikusok két imaházban
vehettek részt istentiszteleten, az egyik a magyarok,
a másik a német nyelvűek számára működött. Az
előbbi fazsindellyel fedett épület a mai evangélikus
templom mellett átt, az utóbbi egy pajtaszerű
faépületben működött, majd 1702-től egy erre a célra
épített faépületben. A falunak református iskolája és
tápintézete volt. A mai evangélikus templom II.
József türelmi rendelete után 1784-ben épült fel.
A tűvészek sem kerülték el a községet, 1742. július
12-én egy lakóházból kijövő tűzkakas pusztított,
majd 1754-ben a templom környéke égett le.
Megrongálódott az iskola tető szerkezete is, melyet
hatalmas összefogással két hét alatt helyreállítottak.
Ezt követően az Önkéntes Tűzoltó Egyesület alakuló
ülés 1893. május 7-én volt.
Vályi András szerint "Némes Csó. Magyar falu Vas
Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai
evangelikusok, népes hely, és árváknak háza is van
benne, síkon fekvő földgye termékeny, réttye jó
minéműségű, fája elég, ’s eladásra is módgya lévén,
első Osztálybéli."
Fényes Elek szerint "Nemes-Csó, magyar falu, Vas
vgyében, ut. p. Kőszeghez 1 1/2 óra. Lakja 200
evang., 80 kath. Ágostai anyaekklézsiája a legrégibb
időkben állitatott fel, mellynek eredetére felmenni alig
lehet. A vallásbeli szabadságot létesitő kir. parancs
előtt 3 predikátora volt, kik közül kettő német, egy
magyar és egy vindus nyelven szolgált. A
türelemparancs után 4 magyar, 5 vindus, és 11
német anyagyülekezet állitatott fel Vas vgyében.
Határa termékeny, de szük. Többen birják."
1910-ben 421 magyar lakosa volt, Vas
vármegye Kőszegi járásához tartozott.
1902-ben létrejött Nemescsó székhellyel a
körjegyzőség, amelyhez
Kőszegpaty, Pusztacsó és Tömörd csatlakozott. Ekkor
épült a jegyzőség épülete - a mai Faluház. Az 1950-
es évektől a körjegyzőség átkerült Lukácsházára.
Az egyházi iskola 1701-től az államosításáig 1950-ig
működött. 1928-ban felépült az új iskola, nagy,
világos tanteremmel, irodával és előszobával. 1959-
ben épült új tanterem majd 1996-ban létesült új
vizesblokk. Az első világháborús emlékművet 1937-
ben közadakozásból állították a hozzátartozók és a
falu lakossága. A második világháborúban elesettek
emlékművét 1989-ben, szintén közadakozásból
állították fel.
Nevezetességei
Evangélikus templom
Szent Péter és Pál római katolikus templom
A római katolikus templom
Weöres-kúria
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
A kissé misztikusnak tetsző cím rejtélyét maga az irónő siet feloldani, a "mágia" szó jelentését erőként, energiaként értelmezve, amelynek - s ez utóbbi állítás kifejtése voltaképpen a könyv további része - forrása bennünk rejlik. Milyen lelki-pszichológiai törvényszerűségek ismeretében tudjuk a lekötött energiát szabaddá tenni? - erre a kérdésre ad választ a könyv. Az írónő a mélylélektan és a keleti filozófiák bölcsességeinek adakozó kedvű kamatoztatójaként remek életvezetési tanácsait magunk és környezetünk jobbá- harmonikusabbá tételéhez adja. Főbb témakörei körvonalazzák a sorsalakítás esélyeit (a "sosem késő elkezdeni" biztató elv hangsúlyozásával), a külső és belső magatartás tükröződés elvének kölcsönhatásait, a gondolatvilágban történő gyökeres változtatások kihatását az életkörülmények alakulására. Sok-sok remek relaxációs "gyakorlat", gondolattréning leirása szövi át a nevelő-oktató ismeretanyagot. Ezek mindegyike sürgeti-biztatja a civilizációs ártalmak nyűgétől senyvedőt, teremtsen újból élő-lélegző kapcsolatot a természettel, s ha másként nem is, legalább gondolatban időzzön el múltja egy-egy idilli, derűs emlékképénél. Sok szó esik a kölcsönviszonylatokra épülő világ és az egyén harmonikus összehangoltságáról; s az alkalmazkodás "művészetéről" szólva jeles filozófusok (sorukban Lao-ce is) vonatkozó idézetei is elgondolkodtatnak. Érzésvilágunk szabályozására, az idegesség leküzdésére, az idegerő fejlesztésére is kap elgondolkodtató recepteket korunk túlhajszolt, zaklatott embere. 
