Ha a gépháztetőnk fagyott be, nem nyílik, takarjuk le, hogy kívülről ne hűljön le, és a motort addig járassuk, amíg a fagyás meg nem szűnik.Ha a gépkocsi ajtózárja befagyott, a zár kinyitását ne erőltessük, mert a kulcs eltörhet, a zárszerkezet megsérülhet. Ilyenkor legjobb a zárszerkezetet felmelegíteni, és csak utána kinyitni.
Ha nincs túl hideg, a kéz melege is elegendő a jég felolvasztásához. Nagy hidegben csak a kulcs vagy a zár felmelegítése segít. Még jobb, ha jégoldót használunk. A kulcsot öngyújtó vagy gyufa lángjával melegítsük fel. Forró vizet ne öntsünk a zárba, mert a víz további gondokat okoz.
A zárak befagyását megelőzhetjük, ha a zárszerkezetet időnként beolajozzuk vagy fagyálló folyadékkal bekenjük. Télen a gépkocsi lemosása előtt ajánlatos a zárak nyílásait ragtapasszal leragasztani.
A hívó szóra a játéktól felhevült kisfiú piszkosan és megéhezve, kettesével szedte a lépcsőt. A harmadikon a futástól lihegve lökte be a résnyire nyitott ajtót. Azonnal megcsapta a húsleves és az olajon sistergő krumpli illata. Anyja a tűzhelytől visszafordulva egy pillanatra rámosolygott. A könnyű, kék ruháját viselte. A kisfiú legszívesebben kézmosás nélkül, egyenesen az ebédlőasztalhoz szaladt volna.
Karsai Istvánnak egyre jobban ment az emlékezés. Lassan élete minden fontos vagy akár kevésbé jelentős epizódját képes volt plasztikus részletességgel felidézni.
A nyugdíjas könyvelő évek óta kitartóan dolgozott mindezen. Mindenre kiterjedő és a számítógépén rendszerezett jegyzetek ezreit készítette el, majd az emlékeiből így összeállított könyvet szívós igyekezettel szóról-szóra bevéste a memóriájába.
Karsai István egyszer azt olvasta, az ember élete, utolsó gondolatában összegződik. És az idős férfi azt akarta, hogy a tudatában felvillanó végső kép egy tartalmas és boldog élet reflexiója legyen.
Ezért gyakorolt órákon keresztül minden nap, és ezért írta át múltját olyanná, melyben nem volt ital, nem voltak elrontott döntések és elszalasztott lehetőségek. Ebben a lassan új valósággá váló életben egy hollywoodi forgatókönyv szerint peregtek az események.
A könyvelőből tekintélyes gazdasági igazgató lett, színházba járt, előadásokat tartott, s távoli tengerekbe gázolt napbarnítottan. Még egy gyermeke is született. Egy fiú.
Mire utolérte a betegség, Karsai István készen állt. Valódi emlékei szertefoszlottak, helyettük egy majdnem minden elemében megkonstruált, ám százszor boldogabb és színesebb élet pillanatait idézte fel teljes természetességgel, a legkisebb erőfeszítés nélkül. Nem kellett többé gyakorolnia, szinte eggyé vált a fikcióval.
Az öregember a kórházban nyugodtan várta a véget. Orvosaitól tudta, alig maradt valami hátra.
A kisfiú kettesével szedi a lépcsőt. Tudja, hogy elkésett. A játék hevében éhségéről és az időről is megfeledkezett. A harmadikon zihálva löki be a nyitva maradt ajtót. Azonnal megcsapja az égett olaj szaga. Anyja a könnyű, kék ruhájában, részegen borul a konyhaasztalra. Előtte a borosüveg. Fia jöttére megmozdul, aztán merev arccal a gyerek felé fordítotja zavart tekintetét. Lassan, akadozva, tagolatlanul motyogja:
Az ámbra az ámbrás cet (Physeter macrocephalus) bélrendszerében keletkező anyag, amit elsősorban a kozmetikai iparban használnak fel
Bár egészen biztosan még nem tudni, a legtöbb kutató szerint az ámbra eredeti funkciója a gyomor és a belek falának védelme a lenyelt hegyes, éles dolgok – például a tintahalak csőre ellen. Nagy valószínűséggel az ámbrás cetek epehólyagjából kerül a belekbe.
Az ámbra kétféleképpen kerülhet ki a cet szervezetéből. Az egyik mód a leölt állat boncolása során végzett eltávolítás, ami szerencsére ma már világszerte a legtöbb országban tilos. A másik mód az, ha a cet kihányja.
Mivel az ámbra fajsúlya kisebb a vízénél, a kiokádott gyomortartalom lebeg a tenger felszínén. Amikor a cetből kikerül, még meglehetősen büdös (székletszagú), rögökbe rendeződött puha, zsíros, szürke massza, helyenként fekete csíkokkal. Hónapok-évek alatt a fény hatására bekövetkező bomlás és oxidáció következtében kiszárad, megkeményedik, színe sötétebbé válik, gyomorforgató szagának helyét kifejezetten kellemes illat veszi át.
Ebben az állapotában dolgozzák fel már évszázadok óta. Elsősorban parfümök, kozmetikai cikkek stabilizálására használják, de szerepet kap a gyógyszergyártásban, ételek és borok ízfokozójaként az élelmiszeriparban, valamint állítólagos vágykeltő hatása miatt afrodiziákumok alkotóelemeként is.
Mivel az ámbra beszerzése igen macerás és sok országban az állatvédelmi törvények értelmében tilos a felhasználása (még a kihányt ámbráé is), napjainkban inkább szintetikus, olcsón előállítható pótlékait alkalmazzák.
1980 körül etnikailag tiszta cigány településsé vált, 2001-ben nemzetiség szerint azonban csak a lakosság 54%-a vallotta magát cigánynak. Cigány lakosai a beás, másnéven teknős/teknővájó cigányok muncsán alcsoportjába tartoznak. Nyelvük archaikusromándialektus.
A település egyetlen mai nem cigány származású lakója - a helybeliek által csak "Tiszi"-ként ismert - Lankó József plébános.