formátum féle2009.11.06. 12:43, magam2
minden ami érdekes lehet
egyperces...
Jámbor József terelő juhász különös kéréssel fordult az MTA orvosbiológiai szekciójához. Mint azt az 52 éves férfi egyszerű szavakkal megfogalmazta, négy évtizedes szolgálata csaknem felét juhai között töltötte a hegyekben, s ezen időszak alatt alapos és részletekbe menő megfigyelésre nyílt alkalma. Mindennek eredményeként arra akövetkeztetésre jutott, a birka rendkívül toleráns, békés népség, egyedei rideg körümények között is összetartanak, hidegben vagy akár szűk területen is veszekedés nélkül megférnek egymással, tisztelve a másik legeléshez való jogait. Mitöbb, még a fekete bárányt sem közösítik ki maguk közül.
Mivel embertársaiban hasonló tulajdonságokat 40 év alatt sem tudott felfedezni, a terelő juhász úgy döntött, egy rendkívüli génsebészeti beavatkozás után, szelíd birkaként kívánja folytani életét. Jámbor József hozzűfűzte, elhatározását egy Móricz nevű szerzőtől származó, nemrégiben a kezébe került szakmájába vágó írás csak tovább erősítette.
Dr. Juhász Kálmán genetikus professzor szerint a bevatkozás számos veszéllyel jár, hiszen a műtéttel létrehozott kiméra emberi géneket is hordoz majd magában, így potenciális utódainak átadva azokat, félő, hogy végül az emberekhez hasonlatosan agresszív természetűvé változtatja a juhokat. Emiatt a kívánt műtétet nem javasolja.
Jámbor József kijelentette, amennyiben nem tesznek eleget kérésének, az Emberi Jogi Bírósághoz fordul jogorvoslatért.
formátum féle2009.11.06. 12:34, magam2
minden ami érdekes lehet
a "profi"...

formátum féle2009.11.06. 12:32, magam2
minden ami érdekes lehet
tudtad...?
Miért himbáljuk a karunkat?
A járó vagy futó emberek többsége – hacsak nem törekszik tudatosan az ellenkezőjére – a karját is mozgatja haladás közben, mégpedig úgy, hogy mindig az előrelépő alsó végtaggal ellentétes oldali kar lendül előre. Többen is vizsgálták, miért alakult ez így.
Amikor lépünk, csípőnk a lépés hosszával arányos mértékben néhány foknyit oldalra fordul. Ezt a váll ellentétes irányú elfordulása kompenzálja, amely egyrészt a gerinc fordulása, másrészt a karok lendülése révén jön létre. A csípő és a váll ellentétes irányú harmonikus mozgása garantálja a törzs stabilitását, az egyenletes, egyenes járást.
Ezen a ponton kicsit bonyolódik a helyzet, felmerül a kérdés: miért mozognak a karok? Sokáig azt gondolták, hogy a váll aktív mozgatásáért ebben a helyzetben a gerinc rotációja felelős, a karok a váll elfordulását követve passzívan lendülnek előre-hátra. Újabb kutatások azonban rávilágítottak, hogy a felső végtagban igenis aktív (de nem tudatosuló) mozgás történik a járás során, a lendítések amplitúdója és frekvenciája (nagysága és gyakorisága) összhangban van a lépések ritmusával. Ez központi idegrendszeri szabályozásra utal.
Könnyen érthető, miért kellemetlen megfékezni a karok vállból elinduló lendülését. Hiszen ilyenkor külön koncentrálni kell arra, hogy a járási automatizmus során meginduló felsőtestbeli mozgásokat megfékezzük, ellensúlyozzuk, izommunkát fejtsünk ki a normálisan meginduló mozdulat megakadályozására.
A sportolók, elsősorban a futók és gyaloglók tudatosan használják felső végtagjaikat a kellő lendület fenntartásában, a minél jobb eredmény elérése érdekében. Orvosok felismerték továbbá, hogy súlyos – főként központi idegrendszeri – betegségeket követően, ha a betegnek újra kell tanulnia a járást, a karok tudatos mozgatásával látványosan elősegíthető az alsó végtagok mozgása, a lépések koordinációja is.
formátum féle2009.11.06. 12:29, magam2
minden ami érdekes lehet
ki kopogott...?

formátum féle2009.11.06. 12:24, magam2
minden ami érdekes lehet
településeink...
Alsónemesapáti
Alsónemesapáti község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.
Fekvése
A település a Szévíz észak-déli völgyében hosszan terül el, egy kilométerre a 76-os jelzésű úttól, Zalaegerszegtől 7 km-re. A települést a Szombathelyet Nagykanizsával összekötő vasútvonal érinti, rendszeresen jár autóbusz a megyeszékhely (Zalaegerszeg) felé.
Története
Alsónemesapáti a valaha létező három falu (Alsó-, Közép- és Felsőnemesapáti) egyike. Első említése 1370-ből való Istvánszeg néven. A 15. század során több nemesi család (Egerváriak, Gerseiek, Marcaliak, Deákok) is rendelkezett birtokkal a településen. A 16–17. században a törökök sokszor feldúlták, mindezek ellenére nem néptelenedett el. A lakosság a református hitre tért, a 18. század elején azonban rekatolizált.
A 18. század során a település gyorsan fejlődött. 1753-ban új templom, 1777-ben iskola nyitotta meg kapuit Alsónemesapátin. A 19. században több zsidó család is a településre költözött, ahol a domináns földművelés mellett egy szerény iparos réteg is megjelent.
A Nagykanizsa-Sopron vasútvonal megnyitása nagyban elősegítette Nemesapáti további fejlődését. Alsónemesapáti 1927-ben vált külön Nemesapátitól. Az 1930-as években Nemesapátihoz hasonlóan itt is takarékszövetkezet nyílt.
A II. világháborút követően a közeli Zalaegerszeg gyors fejlődése és vonzereje sok helyi lakost elcsábított. Így ma már a lakosság jelentős része a mindennap a megyeszékhely felé ingázók közé tartozik, de egyre szélesebb körben jelennek meg a településen belüli vállalkozások (elsősorban vendéglátás).
Zalaegerszeg, (7 km) a Balaton és Hévíz közelsége csábítólag hat a maguknak új otthon keresőknek.
Nevezetességei
- Új római katolikus templom

formátum féle2009.11.06. 08:54, magam2
minden ami érdekes lehet
esőben - hóban...


formátum féle2009.11.06. 08:52, magam2
minden ami érdekes lehet
így nyaraltunk az idén...

formátum féle2009.11.06. 08:51, magam2
minden ami érdekes lehet
csak egy gondolat...
Ha valóban Boldog akarsz lenni, el kell szakadnod attól az egoista tévhittől, hogy a boldogsághoz indok kell. Ez egy hatalmas csapda: amíg hiszed, hogy neked valami boldogságot ad, addig hajszolni fogod, hogy megszerezd így a nagy hajszában elfelejtesz boldog lenni. Ha meg megszerzed a boldogságod vélt tárgyát, akkor meg minden pillanatban attól fogsz félni, hogy elveszted a nagy félelemben megint elfelejtesz boldog lenni. Ám a boldogsághoz nem kell semmi.
Amikor igazán boldog vagy, amikor fekszel a tengerparton és napozol, amikor fáradtan hazaérsz, és jóleső sóhajjal belezuhansz az ágyba, amikor csak öleled a szerelmedet és nem gondolsz semmire amikor valóban Boldog vagy, akkor eltűnnek az indokok.
formátum féle2009.11.06. 08:43, magam2
minden ami érdekes lehet
egy "kis" segítség...

formátum féle2009.11.06. 08:37, magam2
minden ami érdekes lehet
olvasó - sarok...
MOLDOVA György
AKIT A MOZDONY FÜSTJE MEGCSAPOTT
Moldova György nagyszerű és nagy sikerű riportkönyve fimoman árnyalt képet ad egy nélkülözhetetlen szolgáltató intézményről és az intézmény működését biztosító emberek életéről. A forgalomnak menni kell a címe az első résznek, amelyben az ország legnagyobb pályaudvarának, a Budapest-Ferencvárosnak a mindennapjait mutatja be és számba veszi a szinte eposzba illő erőfeszítést, ahol a vasutasok csökkentett létszámmal mostoha körülmények között biztosítják a forgalom menetét, felejthetetlen portrét rajzolva róluk. A Vezérállás című rész a mozdonyvezetőkről, fűtőkről, mozdonyokról szól. Moldova riportalanyai nem használnak nagy szavakat, mégis beszélgetéseik rávilágítanak munkájuk szépségeire és nehézségére. A Lassújeltől félnek a mozdonyvezetők és a vasutasok, mert ez azt jelenti, hogy késik a vonat. Az író számbaveszi, hogy mi az oka az egyre sűrűsödő lassújelnek: elavult pálya, rossz sín, modern biztosítóberendezések hiánya stb. Egy fejezetben a záhonyi átrakodó pályaudvarral, Európa legnagyobb szárazföldi kikötőjével foglalkozik, bemutatva a kézi és gépi rakodást. Az Utolsó vonatok a megszüntetett szárnyvonalak szerteágazó problémáit elemzi. Az utolsó fejezet a vasutasok gyógyítását, rehabilitálását, a beteg vasutasok sorsát vizsgálja.
Moldova csodálatosan tudja szórabírni az embereket, őszintén, nyíltan vallanak színt neki. Annyi érdekes információt tudunk meg a MÁV-ról és a vasutasokról, hogy a könyv elolvasása után egészen más szemmel nézzük majd a vonatokat és a velük foglalkozó hadseregnyi embert.

|