A konyhában lehetőleg nyitott ablak mellett főzzünk, hogy a szaggal és gőzzel telítődött konyhai levegő folyamatosan tisztuljon. A lakás többi helyiségébe vezető ajtókat viszont tartsuk csukva. A főzés befejezésekor a konyhát alaposan szellőztessük ki.
Ha az ételszag továbbra is érződik, egy tányérforró vízbe csepegtessünk néhány csepp levendula- vagy más hasonló olajat, s az ételszag teljesen eltűnik. A kellemetlen szagok úgy is megszüntethetők, hogy a még meleg főzőlapra almahéjat teszünk, vagy egy kis edényben ecetet párologtatunk.
belenéztem egy barna szempárba, s elámultam. Elámultam, mert valamit megértettem. Megértettem, hogy minden egyes szempárban, legyen az barna, vagy akár zöld egy felfedezésre szoruló ismeretlen világ van. Minden egyes szempár valahogyan olyan, mint a felfedezésre szoruló tartomány. Gyönyörű és veszélyes...
Mióta nemrégiben jótékonykodni kezdtek, Seresék közérzete jelentősen javult. Életük értelmet nyert, s a tudat, hogy másokon segítenek, nemcsak önnön fontosságukat emelte ki még jobban, de egyfajta lebegő meghatottsággal is eltöltötte őket.
Pénzt ugyan nem szívesen adtak közvetlenül, ám minden hónap utolsó vasárnapján ebédet rendeztek villájukban a közeli idősotthonból meghívottaknak.
Seresék sugárzó arccal figyelték a jóvoltukból a kőöroszlánok mellett falatozó öregeket.
- Vegyen még bátran, Józsi bácsi – bíztatta Seresné az egyik vendégét. – Direkt farhátat hozattam, amit maguk a kegjobban szeretnek.(SzI)
Hab szavunk sokáig ’hullámot’ jelentett a magyar nyelvterület nagy részén. „Lágyan zsongó habok / Ezer kis csillagot / Rengetnek a Dunán” - írja Arany János V. László című versében.
Amikor a nyelvújítók ezt a jelentését a tájnyelvből kiemelt hullám szóra ruházták, előtérbe lépett mai általános jelentése. A Magyar Szótörténeti Szótár szerint ez a jelentése a 16. század óta létezett másodlagosan, a hullámok taraján képződő tajték megnevezéseként.
A habozik (tétovázik, határozni képtelen) igénk eredete a hab főnevünk ’hullám’ jelentésére vezethető vissza. Eredeti értelme: hullámzik, hullámok közt hányódik. Ebből már könnyen levezethető mai, ’ellentétes megfontolások között hányódik’ jelentése.
Aka Komárom-Esztergom megye legkisebb települése a Bakony lábánál. Fejér megyével határosan fekszik, érintetlen természeti környezetben. Az északi Bakony északkeleti lábánál fekszik, a Móri-ároktól délnyugatra. Elzárt, csendes, nyugodt település. Tengerszint feletti magassága 250 méter körül van. A megközelítő adat azzal magyarázható, hogy a település nagyobbik része völgyben fekszik, de egy része ennél valamivel nagyobb magasságot ér el, ahonnan - főleg tiszta időben - nagyon jól látható a Vértes-hegység. A falu Kisbér, Bakonysárkány, Súr, Ácsteszér és Hánta községek és Fejér megye által határolt. Településszerkezete: dombvidéki sorfalu.
Története
Egyes feltevések szerint a település első okleveles említése 1358-ból ismert. Nagyobb valószínűsége van azonban annak, hogy csak 1437-ben, a Csánki-féle könyvben említik meg először Akát. A falu nevének eredetét homály fedi. Van olyan feltételezés, hogy egy Akácius nevű főnemesről kapta a nevét. Mások összekapcsolják az Ok személynévvel és az egykor Buzsák helyén álló Akccsal (Akcs). Létezik egy harmadik változat is, mely szerint az elnevezés a török eredetű aka szóból származik, amely kecskét jelent. Ez a feltevés azon alapszik, hogy a török időkben főleg kecsketenyésztéssel foglalkoztak az itt élők. A 15. század végén kisbirtokos nemesek lakták. Az első írott forrás, amely a község múltjával kapcsolatos, 1488-ra vonatkozik. Ekkor a falu Cseh (Cheh) Kelemen tulajdonába tartozott, aki évente 1 forint adót fizetett. A török hódoltság idején elnéptelendett, utána szlovákok és németek települtek be. A 18. században a falu a Batthyány család kisbéri birtokának a része volt. A Batthyány család kezéből Aka 1830-ban átkerült Fiáth báróék tulajdonába egész területével, határaival lakosságával együtt. A cseszneki járásban található falu földesura 1836-ban Fiáth József császári és királyi kamarás volt. A 19. század végén a lakosság jelentős része kivándorolt Amerikába, a II. világháború után a lakosság német nemzetiségű részét kitelepítették. Az 1950-es megyerendezés előtt Veszprém megyéhez tartozott.
Nevezetességei
Barokk stílusu római katolikus temploma 1790-ben épült, a hozzá tartozó torony 1817-ben készült el.
A Fiáth család sírboltja.
Turizmus
Aka községen is áthalad Táncsics emléktúra, jelzett túristaút, amelyik Ácsteszéren Táncsics Mihály szülőházától indul és oda tér vissza. A faluban egy vendégház működik.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
