Az állatszőrt ruhánkról a legkönnyebben úgy távolíthatjuk el, ha tenyerünket gyengén megnedvesítjük, és egyirányban ledörgöljük vele a ruhára tapadt szőrt.
Ha kutyát, macskát tartunk, az állatokat lehetőleg a szabadban keféljük le, hogy a lakásba minél kevesebb szőrszál kerüljön. Érdemes az állatok szőrét nedves ruhával naponta áttörölni.
Szőnyegből az állatszőrt porszívózással és nedves ruhával távolíthatjuk el. A szőnyeget először alaposan kiporszívózzuk, majd puha, nedves ruhával vagy szivaccsal áttöröljük. Ha kutya vagy macska van a háznál, gyakrabban, de legalább hetente egyszer takarítsuk le a szőnyeget.
Ha a tisztításhoz kefét használunk, szintén nedvesítsük meg, és ugyancsak egyirányban keféljük át vele a ruha felületét. Munka közben a kefét többször tisztítsuk.
Talán a mozdulatától ébredtem fel, talán megéreztem, hogy figyel. Közvetlen közelről, tágra nyílt pupillával, kissé riadtan fürkészte a vonásaimat, mint egy nyomozó a bűntett színhelyét, véletlenül hátramaradt, árulkodó jelek után kutatva. Akárha attól tartana, a következő pillanatban akaratlanul felfedi valódi arcom, egy idegen ismeretlen arcát.
Úgy tekintett rám, tűnődve és zavartan, mint a polc mélyéről előkotort régi fényképre, mely egyetlen véglegesen kifeszített pillanatba sűrít bizonyosságot és a lehetett volna félelmetes igazságát. Melyen bár minden részlet pontos, mégis érvényét veszítette.
Láttam a kérdést a hajnallal felfénylő szemében. Hallgattam, mintha rajtakapott volna valamin. Elfogott a szorongás. Felegyenesedtem az ágyban.
- Még csak dereng – mormogtam, és elnéztem ferdén az utcalámpák és a tetők között, amerre a távolban az autóutat sejtettem, s egyszerre úgy tűnt, simábban pereg az idő.
A pajkos szó valós eredete ismeretlen. A régi nyelvben mind főnévként, mind pedig melléknévként használatos volt. Eredeti jelentése „féktelen, zabolátlan”, vagy „féktelen, zabolátlan személy” lehetett. A köznapi nyelvben erősen rosszalló értelemben alkalmazták, csak később, a gyermekekre vonatkoztatva vált játékos, kedves hangulatúvá.
Némely korban a pajkos szó jelentése lator, útonálló volt. A pajk szó egyes feltételezések szerint a baj szó ógörög jellegzetes kiejtése (b=p): pai miatt jött létre. E megoldás szerint ezt a kiejtést őrzik a pajk (paj-k), pajkos (azaz bajk-os, vagyis bajt okozó), pajtás (azaz bajtárs, valójában pajk-társ) szavak. Az ógörög korban a gyerekeket is jellemezték ezzel a szóval, mint bajcsináló. De a pai szóból származtatható a pajzánkodás, pajzán szó is. Egyéb hasonló szavak: paidiká = pajtika: fiúkedvese valakinek, kedvenc, paidikósz = pajtikás: gyermeki, gyerekes, játékos, fiúszerelemre vonatkozó, paidiszké = pajtácska, pajtáska.
Acsalag a Hanság déli részén, Csornától 10 km távolságra fekszik.
Lakosainak száma 528 fő, sajnos csökkenő tendenciát mutat. Ennek ellenére még működik a faluban óvoda (22 gyermekkel), valamint az alsó tagozatos általános iskolások (14 tanuló) is helyben végezhetik tanulmányaikat.
Az aktív népesség jelentős része a mezőgazdaságból próbál megélni, többen vállalkozásba kezdtek, mások alkalmi munkásként helyezkedtek el.
A falu 6 utcából áll, 225 családi ház alkotja a települést. A lakások vezetékes ivóvízzel vannak ellátva, 60 %-ukban telefon is található. A vezetékes földgázhálózat kiépült, a szennyvízcsatorna létrehozását a közeljövőben tervezik.
Megközelíthetőség
Autóbusszal a falu Győr-Bősárkány-Acsalag útvonalon érhető el. Könnyen megközelíthető Csorna irányából is, szintén közvetlen autóbuszjárattal.
Történeti áttekintés
A település a XVII. század végén alakulhatott ki a hanyi lápvilág egy magasabb, kiemelkedő halmán. Egyes évszakokban a falu egészen el volt zárva a környező településektől, csak csónakkal lehetett megközelíteni. Az elmúlt századok történelmi viharai elől sokan ide menekültek védelmet keresve. A helyi lakosság a vízi életmódot ismerte, a halászat, a csikászat jövedelmet biztosított neki. A legelőkön juhtenyésztés folyt a XVIII. század végéig.
Az 1848/49-es szabadságharcban 10 acsalagi honvéd vett részt. A századfordulón 25-30 család kivándorolt Amerikába, de többségük visszatért.
A falu közigazgatása 1973 és 1990 között Bősárkány társközségeként funkcionált, intézményei pedig a nagyközséghez integráltan működtek. (Az iskola felső tagozatát az alacsony létszám miatt 1997-től ismét Bősárkány iskolája fogadja.)
1990-ben önálló önkormányzatot választott, melyet Faráddal közösen körjegyzőségben működtet.
Természeti kincsek
A község határához közel már a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezdődik. A falun át vezet a hansági kerékpárút, amely turisztikai téren egyre jelentősebb.
Építészeti értékek
A falu főutcáján található a római katolikus templom, főoltára és szószéke az 1700-as évekből való.
A község közepén áll a Szentháromság-szobor. A „fehérképnek” nevezett kegyeleti emlékhelyre búzaszenteléskor körmenetet vezettek.
Millenniumi emlékparkot alakítottak ki, itt található a millenniumi emlékkő is
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
többen vállalkozásba kezdtek, mások alkalmi munkásként helyezkedtek el.