Borravalónak nevezzük azt a juttatást, amelyet valakinek a szolgáltatásáért fizetünk, és amely a munkáltatójától kapott béren felüli jövedelmet jelent számára. Elvben minden borravaló önkéntes, de az elvárások, illetve a szolgáltatások egyenetlen színvonala miatt a borravaló adásának egyes kultúrákban bonyolult szabályai léteznek.
A juttatást a világ nyelvei gyakran italra adott pénzként nevezik: például a franciában - pourboir, a németben - Trinkgeld, a régi magyar nyelvben pedig használták az innya való pénz vagy a németből átvett trinkelt kifejezést.
A magyar mellett akadnak más nyelvek is, amelyek konkrétan megnevezik az italt, amelyre a pénzt szánják: az oroszok és a japánok például teára adják - csajevije illetve csadai (’teapénz’).
Az adott ország kultúrájától függ tehát, mire szánják a pénzt; nálunk a szőlőtermelés, borkészítés volt oly általánosan elterjedt, hogy az innya való pénzborravalóra módosuljon.
Akad olyan nyelv is, amelyben nem italra, hanem más élvezeti cikkre adják: a malájban például urwang siri, azaz ’bételpénz’ a neve.
A magyarban az egészségügyi szolgáltatásért fizetett pluszjuttatást egyébként külön elnevezéssel - hálapénz vagy paraszolvencia - illetik.
Győrtől északnyugatra, mintegy 8 km-re található, a Rábca és a Mosoni-Duna által kialakított hordalékkúpon. A Győri-medence egyik legmélyebben fekvő területe. Határát a régi folyómedrek helyén csordogáló erek és holtágak szabdalták.
Németül Brückl a neve, s már 1208-ban állott. III. Amdrás1292. évi levele az abdai híd mellett kelt, ez az adat világosítja meg a német nevet.
A község Obada néven a 13. században fordult elő először, visszavetítve egy 12. századi eseményhez. Adalbertnek, II. GézaSzicíliába küldött követének 1153. évi végrendeletében, a 13. században beszúrták Abda nevét azon birtokok közé, melyeket Adalbert felesége azzal kapott, hogyha újból férjhez megy, azok legyenek a pannonhalmi apátságé.
1566-ban szomorú eseménynek volt tanúja a falu. Tahi Ferenc, Zrínyi Miklós sógora, veje és Batthyány Boldizsár itt vették át Salm gróftól a szigetvári hős fejét, melyet Musztafa török nagyvezér a a következő szövegű levéllel küldött: „Fogadd szíves hajlamom jeléül legmerészebb vezéretek fejét.”
1702. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferenc kocsija az abdai hídon haladt át, amikor a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg a foglyot. Rákóczi a halat e szavakkal dobta vissza a vízbe:
„Magyarok nagyistene, add vissza szabadságomat, mint ahogyan én visszaadom ennek a halnak a szabadságát!.”
Az 1830-as években az árvizektől sokat szenvedett falu régi helyéről a Székeskáptalan által e célra biztosított Pityerdombra költözött. A falu régi helyét emlékkápolna őrzi, melyet az egykori templom helyére építettek. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó, "Kossuth" nevét viselő honvéd zászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. A túlerővel szemben mintegy fél órán át voltak képesek tartani a hídfőt. A csatában a honvédek vesztesége 33 halott, 77 sebesült és 273 eltűnt katona volt. Az 1886–1893. évi folyószabályozáskor a mederásásnál hevenyészve elhantolt katonatetemeket leltek a kubikusok. Minden bizonnyal a 273 eltűnt katona közül kerültek ki azok a névtelen hősök, akiket a tömegsírba temettek el. A hősök tetemeit a régi falu emlékét őrző kápolna elé helyezték át, emléküket a sírhantjuk fölé emelt obeliszk őrzi, melyen a következő felirat olvasható:
„
„Borulj le, óh magyar, mert Előtted Szent e hant: Szabadság vértanúi Nyugosznak itt alant! Te, világ Megváltója, Istenség, légy velök: Jogáért e hazának Ők is vért áldozának S megválták nemzetök!”
”
– (1849. VI. 28.)
1944. november 4-én ismét szomorú esemény színhelye volt a Rábca-folyó partja. 21 munkaszolgálatos társával együtt itt végezték ki Tálas András parancsára magyar keretlegények Radnóti Miklóst. Holttestét és egy négyzethálós füzetbe írott utolsó verseit (a „Bori notesz”t) 1946. június 26-án találták meg, amikor az abdai tömegsírt exhumálták.
Nevezetességei
Radnóti Miklós emlékműve: Az út melletti töltésen, nyírfaliget közepén, a Rábca-töltés aljában, a költő munkaszolgálatos társaival együtt 1944-ben történt kivégzésének színhelyén áll a magyar irodalom kimagasló alakjának fakerítéssel körülvett emlékműve.
Később itt találták meg egy tömegsírban – ruhája zsebében fellelvén utolsó verseit – a költő holttestét.
Radnóti Miklós szobra: 1980-ban állították. Melocco Miklós alkotása. A költőt a közelben végezték ki 21 munkaszolgálatos társával együtt a németek.
Római katolikus templom: Műemlék jellegű, klasszicista stílusú templom. Berendezése 1840 körüli mellékoltárokból, szószékből és padokból áll. A falfestményeket (secco) Samodai József készítette (befejezte Hertay Mária).
Emlékkápolna: A falu régi helyét őrzi. Előtte gránitoszlop emlékmű áll, az elesett szabadságharcos hősök tiszteletére. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó „Kossuth” honvédzászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. Az ütközetnél állítólag a fiatal Ferenc József császár is jelen volt. A közelben találták meg a múlt század végén az elhantolt katonatetemeket.
Rákóczi-emlékmű: A hagyomány szerint az 1701-ben fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferencet az abdai hídnál a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg. A fogoly Rákóczi a halat, szabadságát visszaadva, visszadobta a vízbe. E jelenetet őrzi az 1940-es évek elején készült művészi dombormű.
Az 1850-es években Aranyhoz, Keményhez, Tompáihoz hasonlóan Jókai is szívesen fordult történelmi témákhoz, s közülük előszeretettel a török időkhöz. A janicsárok végnapjai 1854-ben jelent meg folytatásokban a Délibáb című lapban, majd könyv alakban, először két részben, melyek közül az első A balkáni harc címet viselte. Hősei görögök, törökök, albánok; a cselekmény 1818-ban kezdődik, némely előzményei megkereshetők A fehér rózsa című regényben A lázadó janicsárok Ali Petelenti vezetésével meg akarják buktatni II. Mahmud szultánt, de az Behram nevű hadvezére segítségével letöri a lázadást. Az ütközetben kétezer megszállott janicsár pusztul el. A regény tele van vadromantikus effektusokkal, ez a szélsőséges francia romantika hatására vall, és talán Byronéra, akit ez időben Arany is követett a Katalinban, és másutt. Szélsőségek, különcségek, aberrációk jellemzik a hősöket és a szituációkat. Hárem, szex és párbaj, várostrom jelenetei váltogatják egymást. A romantikus stíluseszközök túlhajtása itt a korszak lidércességére, elviselhetetlen kisszerűségére utal, olykor az ironikus rájátszás, és megjátszás technikájával, tüneményes magyar nyelven. VÉGE.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
