Olvasónk rendkívül leleményesen kérdését eszperente nyelven is elküldte szerkesztőségünknek, amit ez úton is köszönünk, jót mulattunk rajta:
Eszperente nyelv érdekel engem, mert kérdem: Ezer nyelven lehet-e ekképp enyelegnem, esetleg ez eme szép nyelv jellege? Mér’ épp „e” lett e nyelv egyetlenje? Vezek Elek
Az eszperente nyelv jellegzetesen magyar nyelvi játék, ezt a nyelvi bravúrt más nyelveken valószínűleg nehéz előállítani, de a magyarban nem lehetetlen; egyetlen nyelv, melyen ez megy.
A játék kitalálása Karinthy Frigyes nevéhez fűződik, aki a nyelvi játékok szerelmese volt. Az eszperente és az epepe lényege: e-ket lehet, egyebet nem, ez mehet. A játék nevét az 1887-ben, Zammenhof varsói orvos által megalkotott mesterséges nyelv, az eszperantó után kapta A játék változataként ismert az aszparanta, oszporonto stb. is, amelyekben értelemszerűen csakis a játék nevében szereplő magánhangzók fordulhatnak elő.
Érdekesség, hogy Karinthy leleménye többek között a halandzsa szó illetve nyelv is, amely során értelmetlen szavakat használunk beszédünkben. A diadalmas halandzsa című novellája egy képügynökről szól, aki a halandzsa szót és sok más szót elhadarva zavarba hozta kiszemelt kávéházi áldozatait, majd zavarukat kihasználva gyorsan pénzt kért tőlük kölcsön.
Ez a vidék a trianoni döntést követően az ország peremvidékévé vált, amely az elkövetkező évtizedek során döntő módon befolyásolta a térség gazdasági – társadalmi életét, fejlődését.
Népcsoportok
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[2]
Látnivalók
Keresztelő Szent János fejevétele templom (Görög katolikus templom, ikonosztázionnal)
Környező települések
Nyésta (3 km), Selyeb (3 km), a legközelebbi város: Encs (20 km).
Wifi-falu
A településen a 2008-ban megvalósult "Wifi falu" pályázat keretében 5 mély szegénységben élő család jutott ingyenes otthoni internethez. Az idelátogató vendégek napi egy órára szintén ingyen igénybe vehetik a wifi szolgáltatást.
Elképesztő történet érkezett Hollandiából. Egy 50 éves motorost letraffipaxoltak 137 kilométer/órával. Hogy ez az adott helyen mekkora sebességtúllépés volt, az most a történet szempontjából mellékes.
A lényeg ugyanis, hogy a motorost éppen abban a pillanatban kapta el a traffi, amikor elesett motorjával. Ez szerencsétlenségnek tekinthető. Ám a holland esetében erről szó sincs. Egyrészt nagy baja nem esett, hiszen csak a keze tört el, a képen 137-tel esik, ennél valószínűleg gyorsabban jött, az életébe is kerülhetett volna a bukás.
Ami szintén szerencse és eléggé vicces, hogy ez nem minősül gyorshajtásnak, hiszen képen nem ül a motoron. Nincs törvény arra, hogy gyalogos nem csúszhat 137 kilométer/órával az úttesten, azt bebizonyítani direkt módon, hogy ő ült a motoron pár másodperccel a fénykép előtt pedig nem egyszerű feladat, legalábbis valószínűleg nem egy ilyen szabálysértési eset volumenébe tartozó ügy.
Vannak ilyen ölelések, amikor az ember úgy érzi, egybeolvad a másikkal. Néha a vágy ölelése ez, néha viszont a biztonság utáni vágy mozgat, és így menekülünk ahhoz a másik felünkhöz, akivel összebújva talán a legnagyobb borzalmakat is át lehet vészelni.
Balzac maga nevezte regényének hősét, Goriot apót "az apaság krisztusának". A mű ma is úgy él a köztudatban, mint egy szenvedő, kiszolgáltatott, mártírumot vállalt apa története, a lányai által kisemmizett, őket mégis az utolsó pillanatig szerető öregember regénye. A regény megértéséhez tudni kell, hogy a magára hagyott Goriot apót egyedül szánó, temetésén egyedül részt vevő Rastignac más Balzac-regényekben nagy karrieristaként szerepel, szalonok hőse, a legszebb nők kegyeltje, az élet igazi császára. Itt azok a vonásai állnak előtérben, amelyek megmagyarázhatják, hogy e talán legfontosabb balzaci hős miért egyúttal a leginkább komplex, jóból és rosszból legbonyolultabban "kikevert" alakja a szerző embergalériájának. Rastignac ugyanazon penzió lakója mint Goriot apó, éles szemmel hamar észreveszi azt is, hogy miért nem viszonozzák, miért nem viszonozhatják lányai apjuk szeretetét, milyen társadalmi - kötelező érvényű - mozgások irányítják még a legkisebb, legmeghittebb sejt, a család belvilágát is. Ugyancsak a penzió minuciózus leírásából kapunk először képet arról a Párizsról, amely a további darabok legfőbb színhelye, a "nagy" társadalomnak mintegy szimbóluma lesz. A regény vége, utolsó jelenete a világ regényirodalmának legtávlatosabb, legsejtelmesebb zárásai közé tartozik: Goriot apót eltemetve egy egész világ temetődik el. Rastignac híres szavai a temető hegyéről látható esti Párizshoz: "Most mirajtunk a sor!" - nemcsak saját pályája további küzdelmeit jelzik, nemcsak kihívást jelentenek, de új világok születésének próféciáját is. - A mű talán a legnépszerűbb és egyúttal legkiválóbb Balzac-regények közül való. Mindenki "kötelező" olvasmánya.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
