Ha könny a gyöngy: A fagyöngyök az erdő könnyei, Parányi könnyek, mozdulatlanok, Fák sudarára fagyott sóhajok, Az erdő gyöngybefagyott bánata, Élősködők, mint minden bánat, Amely az élet üterére támad És lassan, észrevétlen Felszürcsöli vérét a büszke fáknak. (R S)
Tejet, tejterméket nagyobb mennyiségben fogyasztók között kevesebb a dohányos, alacsonyabb az alkoholfogyasztás.
Egy amerikai tanulmány szerint az alkohol csökkenti a szélütés veszélyét. 22 ezer orvos vett részt a vizsgálatban, s arra a következtetésre jutottak, hogy heti egy pohár ital bőven elég ahhoz, hogy a szélütés veszélyét a lehetséges maximális mértékben csökkentsük.
Tartózkodjon a túl sok alkoholtól és kávétól, mert kiszárítják a szervezetet.
Így történt, hogy amikor Bősz Szenthevederfalvi Kiguvadószemű Sárospataki Piszkosszőke Göndör Ferenczy Hetvenkilencgádorosgubai Arisztid, röviden Szenthevederfalvi Kiguvadószemű Sárospataki Piszkosszőke Göndör Ferenczy Hetvenkilencgádorosgubai Arisztid, és hűséges fegyverhordozója, Alabástromi Péter Gyárfás berontott Bakonyszentandrástófalvi Ciccegő Borvirágosorrú Lándzsás Útifű-Kertaljai Kerekfejű Kerekdedi Hetvenkedő Henrik bakonyszentandrástófalvi várába, a vár ura és egész házanépe bódult állapotban hevert a hosszú étkezőasztalon, vagy éppen amellett egy-egy félig lerágott csirkecombcsont, hatalmas, ételmaszatos, de amúgy mindig kényesen fényesre tisztított ezüsttálak, ezüstkupák között, és egyikük sem vette észre, hogy Arisztid, a Bősz Szenthevederfalvi Kiguvadószemű Sárospataki Piszkosszőke Göndör Ferenczy Hetvenkilencgádorosgubai-ház legifjabb sarja, s egyben a családi birtokok örököse berontott a várba, hogy Hetvenkedő Henriken, cselszövő kuzinján bosszút álljon, amiért az galád módon kétszáz emberével rárontott az elmúlt esztendő tavaszának derekán, úgy április huszonkettedik napja körül hetvenkilencgádorosgubai várában, s elrabolta az asszonynépet, miközben az urak az ősi pincében, a még ősibb hetvenkilencgádorosgubai vörösbort (amely igencsak zamatos volt enyhe őszillatával – vagyis az áfonya, a tőkéken már aszúsodni kezdő szőlő, s a méz aromájával -, valamint kellemes savaival és a kékfrankoshoz hasonló ízével) iddogálták, s a harmadik öblös pohár után, valamint egy-két ráadás kupa kiürítésének végeztével jókedvűen dalolásztak szebbnél szebb énekeket a borról, s minden másról; s hát miután hajnal hasadtával libasorban, egy-két földbirtok nagylelkű eladományozása után peckesen felsétáltak a pincéből, láták ám, hogy nincs meg az asszonynép, s hej, gerjedt akkor haragra Bősz Szenthevederfalvi Kiguvadószemű Sárospataki Piszkosszőke Göndör Ferenczy Hetvenkilencgádorosgubai Arisztid, s eltervezte a bosszúhadjáratot az asszonyokért, tervezte éjjel és tervezte nappal, tervezte kilencvenkilenc, majd még kilencvenkilenc, majd kilencvennyolc napon át, s mire odáig jutott, hogy felöltötte vértjét, magához vette pajzsát és kardját, felnyergeltette a lovát, s elindult, már csak Alabástromi Péter Gyárfás, a hűséges fegyverhordozó maradt vele, aki a ládzsáját tartotta; s most ez az Alabástromi Péter Gyárfás ott áll ura, Bősz Szenthevederfalvi Kiguvadószemű Sárospataki Piszkosszőke Göndör Ferenczy Hetvenkilencgádorosgubai Arisztid mellett a hatalmas vár még hatalmasabb csarnokában, s nézi a népet, hogy vajh, mit is kezdjenek most, vagy hogy mit is kezdjen most ő, kinek ura elkomorodott arccal, hitét, s mindenét elveszítve érthetetlenül megfordul, s kiballag a fakapun, lemondva arról, hogy ebből a szégyenletes társaságból még valaha is visszaszerezze elkóborolt báránykáit, az asszonyokat. (BN)
„Mit jelent a tegnapban a ’teg’, a holnapban a 'hol' előtag?”
Mindkét szóelem ősi múltunkig vezethető vissza. A teg az elavult tege rövidült formája, amelynek jelentése ’nemrég’, ’minap’. Sőt, a tege szónak valaha önmagában is volt ’tegnap’ jelentése.
A teg a te, ősi közelre mutató névmási tőből származik egy -g névmásképzővel kibővülve. A névmás ősi uráli örökségünkből való: ezt mutatja a vogul te (’ez’), az osztják ti (’ide’), a cseremész ti (ez) vagy a szamojéd ti (’itt, most’).
A nyelvünkből mára kihalt hol ’reggelt’ jelentett egykoron. Szintén ősi uráli örökség. A maira következő napot sok nyelv nevezi meg a ’reggel’ értelmű szóval: a németben morgen, az angolban (to)morrow, az oroszban zavtra (za utra), a spanyolban maňana. A hol eredeti értelme a mára már szintén kihalt holval (’hajnalban, reggel’) időhatározóban is szemléltethető.
A környék már i. e. 2500 körül lakott volt. A település eredeti neve Saár volt, először 1261-ben említették. Egészen 1522-ig az Aba nemzetség birtoka volt, ők I. Istvántól kapták ezt a területet. Magát a falut Csaba nádor és fia, Aba Sámuel alapították. Aba Sámuel monostort is alapított itt, ahol 1044-ben őt magát is eltemették. A falu a 14.században a Csobánka család tulajdonába került, majd a Kompolthy családé lett, akiktől 1552-ben került az Országh család birtokai közé. A török időkben a község fejlődése megtorpant, csak a 18. századtól indult virágzásnak a falu újra. A 19. századig a lakók főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Itt található Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermesztő vidéke, a Sár-hegy. A mai napig is sokan a szőlőoltvány-, és bortermelésből élnek a faluban.
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Látnivalók
Baldácsy-kastély
A mai Borozónak a pincelejáratában volt egykor Aba Sámuel sírja a monda szerint. A pince bejáratánál 1773-ban báró Haller Sámuel által állíttatott márvány emléktábla áll, valamint a nyitott sírüreg fölött is, méltatlan szöveggel.
Katolikus templom
Aba Sámuel szobra a templom előtt. Egy életnagyságú bronzszobor, amelyet egy helyi lakos állított.
Pincesorok (a legrégebbi a kora középkori eredetű Kővágó-pincesor, mely a mai Fő út egy szakaszának mentén terül el.)
A Kárpát-medencében, és talán a világon egyedülálló Katonadalfesztivál minden évben megrendezésre kerül, évről-évre egyre több résztvevővel. Legutóbb 2008. Május 17-18.-án volt, 2009-ben 15. alkalommal kerül megrendezésre.
Sár-hegy – természetvédelmi terület,a Szent Anna kápolna, és Szent Anna-tó (tengerszint feletti magassága 500,0 méter)
Szent János kápolna
Szent Anna kápolna a Sár-hegyen
Kapásház – régészeti és helytörténeti kiállítás
Az 1952. évben, szovjet elnyomás alatt épített abasári laktanya 1990-ig üzemelt. Jelenleg átépítés alatt van, de a mai napig évente találkoznak Abasáron a volt katonák (obsitosok).
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
